Új nevet kapott Tiszaújváros

Február 1-jén ünnepelte képletesen Tiszaújváros, hogy harminc éve immár, a korábbi Leninváros helyett ezen a néven jegyzik a települést. 1991. március 14-én a Derkovits Gyula Művelődési Központban tartott ünnepi ülést a város képviselő-testülete, amelyen dr. Zabos Géza akkori önkormányzati képviselő mondta az ünnepi beszédet. Az új városnévről szóló oklevelet pedig dr. Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke adta át Farkas Zoltán polgármesternek.

Kitka Zsuzsa tiszaújvárosi helyismereti könyvtáros Leninváros vagy más: a városnév csere története címmel készített összefoglalót a névcsere történetéről.

A régi név elfogadhatatlan volt

A rendszerváltozás idején az akkori pártok egyetértettek abban, hogy a szocializmus minden jelképét el kell távolítani, beleértve a város nevét is. A városi televízió 1989. májusi adásában a település nevének kérdését járta körül. A városnév ügyében a pártok véleménye megoszlott arról, hogy mi legyen a település neve, abban viszont tökéletesen egyetértettek, hogy a Leninváros név elfogadhatatlan.

Az SZDSZ például közvélemény-kutatást végzett a városlakók körében. A javasolt nevek közül Tiszaújvár 216, Újszederkény 75, Bélahalma 8, Kisfalud 3 voksot kapott. Önálló javaslatként Tiszaújváros 151 ajánlást kapott. Leninváros 197 ajánlással 27 százalékos ajánlási arányt ért el. A Tiszaszederkény névre 34-en szavaztak. Az ajánlott nevek mellé voltak, akik saját ötletüket írták a lapra. Ízelítőül néhány a javaslatokból: Szederkényváros, Gyárvár, Grószverőce, Kőhalom, Büdösbürgönc, Betoncity, Tiszaújhely. Ahogy a közvélemény-kutatás eredményéből sejteni lehet, a városlakók többsége a névváltoztatás mellett tette le a voksát, ugyanakkor nagyon megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy mi legyen Leninváros új neve.

1990. október 30-i ülésén a Leninvárosi Önkormányzat egy ad hoc bizottságot hozott létre a város nevéről és az utcanevekről való döntések előkészítésére. A bizottság által benyújtott javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el: „mivel a testület az ad hoc bizottság által benyújtott javaslatot – a város neve legyen Tiszaszederkény, s erről igennem alapon kérdezzék meg a lakosságot – a beterjesztett formában nem fogadja el, mondván nem erre, hanem a meghozandó döntés előkészítésére kaptak megbízást.

A képviselő-testület határozatban rögzítette, hogy a város nevét meg kívánja változtatni, és az erről szóló javaslatról saját hatáskörében fog dönteni a lakossági vélemények kikérését követően.” A képviselő-testület 1990. november 22-i ülésén ismertette a lakosságtól beérkező véleménykérő lapok eredményét: Tiszaújvárosra 2084, Tiszaszederkényre 1727, Újszederkényre 213, Tiszaújvárra 191, Tiszaújhelyre 100, Tiszaújlakra 46 ajánlás érkezett. A képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy alternatívaként Tiszaújvárost és Tiszaszederkényt veszik számításba. Hosszas vita után került sor a szavazásra: a képviselők 12–6 arányban Tiszaújváros mellett tették le a garast, majd tizenhatan támogatták a szederkényi városrész önálló névhasználatát. A javaslatot felterjesztették a köztársasági elnöknek. A Magyar Közlönyben jelent meg a 25/1991. (I. 25.) KE határozata Leninváros nevének Tiszaújváros névre változtatásáról.

(A borítóképen: Amikor lecserélték a településtáblát a város határában)