A koronavírusnak tizenkétezer mutációja van

Egyre több országban jelenik meg az Angliából indult új, mutáns koronavírus. Kezdetben nagy riadalmat keltett, mert sokkal gyorsabban terjed, mint az eredeti vírus.

Mit jelent a mutáció, és milyen tulajdonságai vannak az új kórokozónak? – kérdeztük dr. Rusvai Miklós egyetemi tanártól, víruskutatótól.

Hajlamos a mutációra

A szakember elöljáróban kifejtette: a mutáció a koronavírusok esetében tulajdonképpen törvényszerű. Köztudott, hogy a koronavírusok genetikai információja az RNS, az összes többi, fejlettebb élőlényé viszont a DNS. Tehát egy másik kód szerint történik a genetikai információ átadása. Emiatt a különbség miatt a koronavírusok különösen hajlamosak a mutációra.

– A sejtekben a vírusszaporodás során a vírus saját enzimje másolja a vírus RNS genetikai információit, és sokszor hibát vét. A tévesztés rendkívül gyakori lesz, és a köznyelv ezt hívja mutációnak. Ha szakszerűen szeretnénk megfogalmazni, a vírusok genetikai információjának másolás során, a vírus enzimje által elkövetett és a sejt által nem javított hibákat nevezzük mutációnak, ami az előbb elmondottak alapján meglehetősen gyakran fordul elő. A vírus szaporodása folyamán ezer új vírusból egynek a genetikai információjába biztosan hiba csúszik. Ha pedig milliárdszámra képződnek a vírusok, akkor egyetlen emberben is nagyon sok mutáns vírus keletkezhet. Ezek egy része nem életképes, más részük azonban igen, ilyenkor új mutációk jönnek létre. Tehát tulajdonképpen a vírus genetikai információjának a hibás másolása van minden mutáció mögött – magyarázta a víruskutató.

Tizenkétezernél több koronavírus-mutációt fedeztek fel – dr. Rusvai Miklós

Nem súlyosabb

Jelezte: ezeket a mutációkat legtöbbször észre sem vesszük. Eddig több mint 12 ezer különböző koronavírus-mutációt fedeztek föl világszerte, de csak azért ennyit, mert nem keresték intenzívebben. Ha komolyabban kutatták volna a mutációkat, akár kétszer ennyit is találhattak volna.

– Tehát magától a szótól, hogy mutáns vagy a jelenségtől, hogy mutáció, nem kell megijedni. Ez csak akkor okozhat problémát, ha a vírusnak számunkra valamilyen fontos tulajdonsága megváltozik. Az egyik ilyen fontos tulajdonság, hogy milyen súlyos betegséget okoz. Ez a tulajdonság az angliai vírus esetében nem változott, hiszen nem okoz súlyosabb betegséget, mint az eredeti vírus, de enyhébbet sem.

A másik tulajdonság, hogy megváltozott-e annak a fehérjéjének szerkezete, ami ellen az emberek immunitása kialakul, például a vakcina hatására. Szerencsére ez sem változott meg a mutáns vírusban. A kifejlesztett és a már engedélyezett vakcina ugyanúgy véd ez ellen is. A harmadik fontos tulajdonság pedig az, hogy mennyire fertőzőképes az új vírus. Kiderült, hogy nagyon is. Egyrészt azért, mert egy sejten belül sokkal több vírus képződik a mutánsból, mint az eredetiből, másrészt pedig az új variáns jobban tud kapcsolódni a sejtekhez, vagyis könnyebben okoz fertőzést. Ezen tulajdonságai miatt a mutáns vírus 70-80 százalékkal gyorsabban terjed a közösségekben, mint az eredeti. A korábbi vírussal 1 ember átlagosan 1,2 személyt tudott megfertőzni, az angliai mutáns vírust viszont 1 ember 1,8-1,9 másik személynek tudja továbbadni. Tehát jóval nagyobb a terjedőképessége a lakosság körében – világított rá dr. Rusvai Miklós.

A szakembertől kérdeztük azt is, hogy hazánkban miért stagnál már hetek óta a koronavírus miatt elhunytak száma, hiszen a szigorításoknak köszönhetően egyre csökkennie kellene. Mint mondta, december első felében még 170-180 volt a halálozási szám, most pedig 100 körül van. A stagnálásnak lehet oka a karácsonyi nyitás vagy a karácsony előtti ajándék- és élelmiszer-beszerzés, amikor a bevásárlóközpontokban tolongtak az emberek.

Bejutott az idősekhez

– Azonban a stagnálás oka az lehet, hogy karácsony körül több idősotthonba bejutott a vírus, így az áldozatok főleg ezekből az intézményekből kerülnek ki.

(A borítóképen: A kutatók megfeszített erővel igyekeznek többet megtudni a koronavírusról)