Lesz, aki hazajön, és lesz, aki el se megy

Az orvosi béremelést is tartalmazó egészségügyi törvény kihirdetését október 14-én rendelte el Áder János köztársasági elnök. A törvény szól többek között az egészségügyi szolgálati jogviszonyról is. A változások hazacsalogatják-e a most külföldön dolgozó orvosokat? – kérdeztük dr. Csilek Andrástól, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnökétől. Mint fogalmazott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló jogszabály valószínűleg nem játszik szerepet abban, hogy a hazaköltözés mellett döntsenek a külföldön élő, magyar orvosok, de a béremelés már érdekesebb kérdés. A fiatal orvosok számára ugyanis a megemelt bérek csábítóak lehetnek.

Hívószó lehet

– Persze ha valaki kint van már 15-20 éve, családot alapított, házat, vásárolt vagy épített, karriert futott be, nem valószínű, hogy ezért a pénzért hazajön, hiszen külföldön ennél még mindig többet lehet keresni. De ha még csak pár éve ment ki valaki, és a gyereke épp iskoláskorú lett, akkor a béremelés egyfajta hívószó lehet. Hiszen dönteni kell, hogy a gyerek magyar iskolába járjon-e, vagy külföldibe. Ez komoly dilemmát okozhat, mert ha a gyerek mondjuk német iskolába fog járni, akkor, jól tudjuk, hogy németül fog beszélni, németek lesznek a barátai, német lesz később a párja. Tehát ő már nem lesz magyar, vagy sokkal kevésbé, mint a szülei. Sok külföldön dolgozó magyar orvos mondja azt, hogy nem akarja a gyerekét német, angol vagy svéd iskolába járatni. Ha tehát ezek az orvosok hazajönnek, akkor inkább amiatt, mert a magyar oktatást választják. Persze döntéskor az is számít, hogy kint ki milyen intézményben dolgozik, jó kutatási területen van-e, sikerült-e külföldön beilleszkednie, milyen a családi élete, milyenek a barátai – sorolta dr. Csilek András.

Rendet vág

Azzal folytatta, hogy véleménye szerint a törvénynek nem is arra van hatása, hogy hazajönnek-e a magyar orvosok, hanem inkább arra, hogy akik itthon vannak, ne menjenek ki. Mellékesen megjegyezte, a koronavírus-járványnak is van itthon tartó ereje, hiszen a karantén után a magyar orvosoknak valószínűleg sok fertőzöttet kellene kezelniük a külföldi kórházakban. Tehát ez az időszak nem a külföldi munkavállalás időszaka, hangsúlyozta az elnök.

Hozzátette: az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt akkor tekinthetjük hívószónak, ha azt feltételezzük, hogy rendet vág az egészségügyben. Azonban ettől még nagyon messze vagyunk, állította.

– Ezután kemény válaszút elé állnak azok az orvosok, akik eddig az állami és a magánszférában is dolgoztak, de még hálapénzt is kaptak. A törvénymódosítás az orvosok egy részének kedvező, egy részének pedig nem az. Akinek sok magánrendelése van és sok hálapénzt kap, annak nyilván nem előnyös, mert neki jövedelemcsökkenést jelent az állami és magánszféra szétválasztása. Ha valaki úgy gondolja, hogy sok pénzt akar keresni, és azt magánintézményben vagy magánrendelések által tudja megkeresni, akkor azt választja. Bár ennek van némi kockázata. Ha azonban az állami intézményben marad, akkor lehet, hogy kevesebbet fog keresni, de több lesz a szabadideje, hiszen kevesebb óraszámban kell dolgoznia, több ideje marad pihenésre, a családjára. Tehát nehéz kérdés előtt állnak az orvosok. Az állami szféra mellett szólhat az is, hogy ott végezhetők el a bonyolultabb beavatkozások, tehát egyfajta szakmai fejlődésre, megbecsülésre ad lehetőséget. A mostani rendszerben lehet a zavarosban halászni. Ki lehet válogatni a kórházban a különleges eseteket, de emellett lehet magánrendelést is vinni, és hálapénzt elfogadni. Ebben vág rendet a módosítás. Én egyébként nem tudok olyan törvényt, ami mindenkinek egyformán jó lenne – fogalmazott az elnök.

Neki kedvező

A saját munkáját hozta példaként. Az állami szférában dolgozik, a magánrendelése minimális, hálapénzt nem kap. De nemcsak ő jár ebben a cipőben, hanem a kórház gyermekorvosai, radiológusai, labororvosai, és még sorolhatnánk. Nekik tehát kedvező a nemrég kihirdetett törvény.

Megjegyezte, nem vállalkozna arra, hogy megbecsülje, mennyit kereshet egy olyan orvos, aki ma Magyarországon az állami és a magánszférában dolgozik, és hálapénzt kap, de valószínűleg többet, mint a törvényben szereplő 1,6 millió, illetve 2,38 millió forint. Dr. Csilek András szerint a magyarországi viszonyok között ez már tisztességes fizetésnek számít.

Három lépcsőben nőne

A nemrég megszavazott törvény szerint az orvosok bére három lépcsőben, 120 százalékkal emelkedik, és 2023 januárjáig éri el a teljes mértéket. Magyarországon egy kezdő rezidens a fizetések összegét előíró új bértábla szerint jövőre bruttó 481 ezret keres majd, ami három év múlva bruttó 687 ezer forintra emelkedik. Egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre bruttó 1,6 millióra, 2023-tól pedig bruttó 2,38 millióra nő. Hogy pontosan mennyit keresnek az orvosok ma Magyarországon, nehéz megmondani. A fizetesek.hu oldal szerint egy orvos havi bruttó átlagbére 546.540 forint, de óriási különbségek lehetnek az orvosi fizetések között attól függően, hogy ki, mióta, milyen osztályon és mennyit dolgozik. Arról pedig, hogy mennyi hálapénzt kaphatnak az orvosok, csak becslések vannak, hiszen azzal senki nem dicsekszik.