Első számú probléma lett újra a légszennyezettség

Az ózon szintje természetes, a szálló por mennyisége elfogadható, a kén-dioxid tűrhető, a nitrogén-dioxid kedvezőtlen, míg a nitrogén-oxidok szintje pedig problémás. Ezeket az adatokat mutatták vasárnap délután Miskolcon a levegő pillanatnyi légszennyezettségét regisztráló műszerek. A megyeszékhely összesített szmogindexe 58,8 volt, amely a problémás kategóriába tartozik.

Hosszú távon már káros

A légszennyezettség vasárnap délutáni szintje Miskolcon tehát már átlépte a jogszabályban meghatározott egészségügyi határértékeket, és ez

a szint hosszú távon már számottevő káros egészséghatást okozhat.

Az egészségügyi szakemberek ebben a helyzetben az érzékeny csoportok számára azt javasolják, hogy kerüljék a tartós kint létet, a lakás szellőztetését a legtisztább időszakra időzítsék.

Az átlagos népességnek szóló javaslat az, hogy fontolják meg, ütemezzék át vagy csökkentsék a nehéz kültéri tevékenységeket, ha tüneteket vesznek észre magukon. Kérdés, hogy valójában eljut-e az érintettekhez ez az intelem.

Miskolc értékeit vettük górcső alá, ám a megye több más településén élők is veszélyeztetett helyzetben vannak a légszennyezés miatt, sőt több helyen lényegesen rosszabb a helyzet, mint a megyeszékhelyen.

A szmoghelyzet romlása egyértelműen az őszies időjáráshoz és a fűtési szezon beindulásához köthető. A Nemzeti Népegészségügyi Központ már jó egy héttel ezelőtt közölte, hogy az ország tíz településén (közülük négy megyénkben található – a szerk.) kifogásolt a levegőminőség.

Négyen a top tízben

A mérőállomással megfigyelt települések közül akkor Budapest, Debrecen, Kazincbarcika, Miskolc, Putnok, Sajószentpéter, Szeged, Szolnok, Tököl és Vác levegőjét minősítették kifogásoltnak. Nyolc helyen a kis méretű aeroszolrészecskék napi átlagkoncentrációja, míg két városban (Debrecenben és Szolnokon) a nitrogén-dioxid órás átlagkoncentrációjának napi maximuma esett a levegőhigiénés index kifogásolt kategóriájába.

Rossz a fűtőanyag

A 2,5 mikrométernél kisebb, úgynevezett „kis méretű szálló por” hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. Az aeroszolrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe, ami a jelenlegi, koronavírussal terhelt járványügyi helyzetben még nagyobb kihívást jelent. Ráadásul sok vidéki településen okoz gondot, hogy oda nem való fűtőanyagot tesznek a kazánba.

(A borítóképen: Ontják a szennyezőanyagot)