Kereset

2020.10.28. 17:30

Elfogadhatatlan brüsszeli feltételek

Keresetet nyújtott be a magyar kormány az Európai Unió Bíróságához a mobilitási csomag miatt.

Novák Krisztina

Trucks wait in a queue at the Latvia-Lithuania border crossing in Grenctale, Latvia on May 14, 2020, ahead of border reopening. - After two months of coronavirus-related restrictions, the Baltic States agreed to lift travel restrictions and ensure free movement of their residents by land, sea and air: the so-called 'Baltic Bubble' from May 15, 2020. (Photo by Gints Ivuskans / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: AFP

Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára fogadta el az Európai Parlament és Tanács idén júliusban a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat – emlékeztet az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A rendelkezések aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak az európai fuvarozóvállalkozásokra. A kifogásolt követelmények némelyike sérti a diszkrimináció tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal vagy egyenesen végrehajthatatlan. A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia – is következetesen ellenzi.

Éppen ezért 2020. október 26-án a magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a mobilitási csomag egyes irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében.

Köszönik, hogy beleálltak

A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a protekcionista intézkedések aláássák az EU alapját képező belső piacot, és így beláthatatlan következményekhez vezetnek.

– Teljes mértékben egyetértünk a keresettel – válaszolta megkeresésünkre Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. – Köszönjük a kormánynak, különösen Varga Judit miniszternek és az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőinek, hogy beleálltak ebbe a történetbe.

Megtudtuk, hogy az elmúlt három évben, amióta a mobilitási csomag napirenden van, folyamatosan egyeztették az ezzel kapcsolatos fejleményeket az ITM-mel, illetve ugyanezt tették hazánk európai parlamenti képviselőivel is, kivétel nélkül.

A közös érdek védelmében

– Ugyanez elmondható a kormányzatról is, teljes volt az összhang mindenben, ami kulcskérdés a magyar fuvarozók számára – hangsúlyozta a főtitkár. – Elmondhatjuk, hogy mindenki megtett mindent a magyar és a kelet-közép-európai érdekek védelme értelmében.

A legfontosabb kérdések

Karmos Gábor elmondta, ha rangsorolnia kellene, a legfontosabbnak a kiküldetési irányelv közúti fuvarozásra való kiterjesztésének megtámadását tartja. Ugyanis a kelet-közép-európai országok fuvarozói, köztük a magyarországi fuvarozók is nagymértékben beépültek az európai logisztikai láncokba. Éppen ezért a teljesítményüknek nagyjából az egyharmada olyan fuvarozási teljesítmény, amely ugyan nem érinti Magyarországot, de Európai Unión belüli fuvarfeladatokat hajtanak végre. Ezekre vonatkozna a kiküldetési irányelv kiterjesztése, ami annyira megdrágítaná ezeknek a szállításoknak az árát, hogy ezeket a megbízásokat a magyar fuvarozók egyik napról a másikra elveszítenék. Ebben az esetben tehát az export-import forgalomban ezek a járművek elhelyezhetetlenekké válnak, ami rendkívüli veszélyt jelent a hazai nemzeti össztermék 6 százalékát megtermelő alágazatra és az alágazatban dolgozó kis- és középvállalkozásoknál foglalkoztatott 130.000 alkalmazottra.

– Második legfontosabb elemnek érzékelem az intelligens menetíró készülékek cseréjének megtámadását – folytatta a főtitkár. – Ez járművenként körülbelül 1 millió forintos költséget jelentene, ami nagyon komoly anyagi megterhelés a vállalkozások számára. Ráadásul ezek a kötelezettségek nem vonatkoznak az Európai Unión kívüli fuvarozókra. Ez a rendelkezés azért is ellentmondásos, mert költséget növelnek az uniós fuvarozóknak, ugyanakkor a versenytársak költségei nem változnak.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára egyaránt fontosnak érzi a kabintilalom kérdését és a nyolchetente kötelező, gépjárművel történő hazatérés kérdését, ami másfél év múlva lenne hatályos. Előbbi esetében ugyanis az infrastrukturális feltételek nem adottak Nyugat-Európában ahhoz, hogy a kabintilalom szabályainak megfelelhessenek a gépkocsivezetők. Utóbbi pedig szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi intézkedés. Ugyanis azzal, hogy mesterségesen hazaküldik azokat a járműveket, amelyek folyamatosan kint dolgoznak, értelemszerűen megnövelik a fuvarozók kiadásait, ami a szolgáltatás drágulásához vezet, ráadásul környezetszennyező is.

(A borítóképen: Kamionok út közben. A magyar kormány keresetet nyújtott be az európai mobilitási csomag egyes rendelkezései miatt)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában