A legkönnyebb préda felé mozdulnak a farkasok

Megyénkbeli gazdálkodók állítása szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nyájaikat farkasok ritkítják meg. Egyáltalán nem félnek az embertől – számoltak be róla.

– Nagyragadozókra nincsen hosszú távú monitoringmódszer Magyarországon, ezért nem tudjuk pontosan, hogy mekkora egyedszámú a farkasnépesség hazánkban. Viszont az biztos, hogy szaporodó falkák élnek nálunk már évek óta a Bükkben, a Zemplénben és az Aggteleki-karszton – mondta dr. Patkó László, a WWF (World Wildlife Fund) Magyarország Nagyragadozók programvezetője. – Ezenkívül a Börzsönyben jelent meg néhány egyed, de ők még nem tekinthetők falkának.

A farkasok hozzánk a Kárpátok magpopulációjából érkeztek. Territóriumtartó állatok, Kelet- és Közép-Európában 150–3400 négyzetkilométeres területeket járnak be.

Ritka a támadás

A nagyragadozók a táplálékpiramis csúcsán helyezkednek el, fentről lefelé tudják szabályozni az ökoszisztémákat.

– A nagyragadozóknak jellemzően a fajtársak a természetes ellenségei. Jellemzően nagy testű növényevőkkel táplálkoznak, mint a gímszarvas, őz, muflon és a vaddisznó. De kedvelik a könnyen elérhető táplálékforrásokat, például a védelem nélküli haszonállatokat. Emiatt találkozhatnak velük gyakrabban a gazdálkodók. Emellett, ahol „farkasveszély” van, ott rövidebb ideig táplálkoznak a növényevők, és a növényzet hamarabb meg tud újulni. A farkasok jellemzően nem támadnak emberre, a NINA (Norvég Természettudományos Intézet) kutatása alapján az elmúlt ötven évben 59 farkastámadás volt Európa-szerte, amiből 9 volt halálos kimenetelű. Ha kutyával járjuk az erdőt, azt tartsuk mindenképp pórázon, mert az védett és vadászható faj után egyaránt iramodhat, a hajszában pedig a zsákmánya és a kedvencünk is megsérülhet – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ritkítják a muflonokat

Molnár Attila természetvédelmi mérnök, aki húsz éven át volt a Miskolci Állatkert és Kultúrpark igazgatója elmondta: a farkasok egyáltalán nem veszélyesek az emberre. Kitérnek a konfliktus elől; nemcsak Magyarországon vagy Európában, de az egész világon nem hallott olyan esetről, hogy egészséges farkas emberre támadt volna. A vadállományt nem kell féltenünk tőlük, ugyanis a Bükkben nem őshonos muflonokkal ellentétben nem okoznak kárt az erdei élővilágban. A muflonok az őshonos növényvilágot ritkítják, de a farkasok szerves részét képezik a bükki állatvilágnak.

A farkasok táplálkozásáról is mesélt: mivel nem jutnak mindennap táplálékhoz, ezért egy sikeres vadászat után 15–25 kilogramm húst fogyasztanak el, mely egyúttal meg is akadályozza a további zsákmányejtést, elfáradnak a nagy lakoma után. Két-három kilogrammnál több húst egy nap alatt nem tudnak átlagban megenni.

Védett, tilos kilőni!

A természetvédők tapasztalataihoz igazodik a magyarországi szabályozás is. „A farkas fokozottan védett faj, és szerepel az Európai Unió védendő fajainak listáján is. Engedély nélküli lelövése bűncselekmény. Természetes viselkedéséből adódóan alapvetően elkerüli az embert. Magyarországon nem él olyan nagy egyedszámban, hogy nyájak áldozatul eséséről lehetne beszámolni. Az utóbbi években néhány állat megsebzéséről, elpusztításáról volt már híradás, ahol kifejezetten bebizonyosodott, hogy farkas lehetett a támadó. A jogszabályi feltételek szerint van lehetőség kármegelőzésre, amely során a gazdálkodó kérheti a hatóság (kormányhivatal) vagy az adott nemzeti park igazgatóság közreműködését is. Utóbbi közreműködés megnyilvánulhat konkrét természetbeni támogatásban” – tudatta megkeresésünkre az Agrárminisztérium sajtóirodája.

Kutya és villanypásztor

A farkasok elleni védekezésre több hatékony módszer ismert.

– Általános szabály, hogy a ragadozó mindig a legkönnyebb préda felé próbál mozdulni, ami lehet akár haszonállat is – jelentette ki Kovács István János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára. – A természetes prédaállatok közül legnagyobb számban szarvasok élnek hazánkban. A farkasok jelenléte miatt például csökken a muflonok állománya, amit a vadászok a növényevők kilövésének csökkentésével igyekeznek kompenzálni.

– Léteznek prevenciós módszerek. Ilyenek a legalább két pásztorkutya, kuvasz vagy komondor tartása. Fény- és hangtechnikai eszközök, illetve villanypásztor, de a legjobb ezeknek a kombinációja – tájékoztatott Szép Ábrahám, a Kuvasz-Őr nagyragadozó védelmi program vezetője, aki kölyökkuvaszokat ad bérbe, majd örökbe gazdálkodóknak. – Farkastámadás inkább nyílt legeltetéskor fordulhat elő, ilyenkor a kutyák védekezése mellett a pásztoréra is szükség lehet.

Látták a Zemplénben

Mogyoróskán és Telkibányán közvetett érintkezés történt a farkasokkal.

Hegedűs Zoltán, Mogyoróska polgármestere több mint 50 éve lakik a faluban, farkassal sosem találkozott. Mint mondja, rejtőzködő állat, de jelenlétét megérzik, mikor a tehenekkel foglalkozó helybéli állatállományában okozott kárt a múltban.

Kassai Zoltán telkibányai polgármester szerint a település belterületétől egy-másfél kilométerre láttak farkast nemrégiben, de nem lehet tudni, hogy állandó lakója-e a Telkibánya környéki erdőnek.

Kapcsolódó cikkek: