A látássérülteknek még nehezebb a járvány idején

A járvány idején az egészséges embereknek is nehezek a mindennapjaik, a sérült embereknek pedig még több problémával kell megküzdeniük. Október 15-e a fehér bot napja, a látássérültek nemzetközi napja. Ebből az alkalomból kérdeztük Barnóczki Gábort, a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének elnökét, az ő életüket miként befolyásolja a koronavírus.

Megértőek

Az elnök elmondta: a járvány idején nem vonatkoznak külön szabályok a látássérült emberekre. Számukra nyilván nehezebb például a fertőtlenítő megtalálása az áruházban vagy egy hivatalban, és a távolságtartás sem mindig kivitelezhető.

– A mindenkire vonatkozó szabályokat én is csak úgy tudom betartani, ha segítséget kérek. Ilyenkor egy látó ember felkarjára teszem a kezem, úgy vezet a fertőtlenítőhöz. Ebben az esetben azonban sérül a távolságtartás, hiszen idegen ember a segítőm. Szerencsés, ha a látássérült embert az egyik családtagja kíséri. Sorban álláskor is kevésbé elvárható, hogy egy látássérült ember fel tudja mérni a másfél-két méteres távolságot. Voltam ilyen szituációban a nyáron, akkor ez nem okozott gondot a jelenlévőknek.

Felhívta a figyelmet: azt tapasztalta, hogy a közlekedésben vagy vásárláskor is szívesen felajánlják az emberek a segítségüket. Ehhez azonban az kell, hogy a látássérült ember felvállalja az állapotát. Az nem működik, hogy valaki segítséget vár, de ő maga nem tesz azért semmit, hogy látássérültként tekintsenek rá. Pedig segítségre számtalan esetben szükség van.

Hány méter, hány lépés

– Gondoljunk csak egy nagy áruházra! Ott meg kell találni a különböző kiszolgálóegységeket vagy egy teljesen hétköznapi dolgot, mondjuk

a mosdót. Oda el kell jutni valahogy, azonban egy idegen helyen nem könnyű tájékozódni. Ilyenkor mindenképp egy másik ember segítségére lehet hagyatkozni, ha a látássérült egyedül van. A tapasztalat egyébként az, hogy a személyzet is készségesen segít. Nekem nincs negatív tapasztalatom. Bizonyára előfordul az is, hogy az ép emberek nem elég figyelmesek a látássérültekkel szemben, de ez nem jellemző. Ha valaki segíteni szeretne, fontos tudnia, hogy pontosan adja meg

az irányokat. Az itt, ott, erre, arra útmutatás nem sokat mond a látássérült ember számára, de a jobbra, balra, előre, hány méter, hány lépés, hányadik ajtó már sokat segít. Ezek a hasznos útbaigazítások – sorolta Barnóczki Gábor.

Hangsúlyozta: aki fehér bottal közlekedik, az használja is, ne csak dísznek legyen a kezében! Ebben az esetben is fontos, hogy a látássérült ember vállalja fel a sérültségét. A látóknak pedig tudniuk kell, hogy találkozhatunk olyan fehér botos emberekkel is, akiknek van annyi látásmaradványuk, hogy közlekedni tudnak, de például a peron kijelzőjét vagy az éttermi kiírásokat már nem látják, mondta az elnök.

Október végéig

A járványra visszatérve jelezte, az egyesületen belül is észrevenni, hogy az emberek tartanak a fertőzéstől. Bár a jóga- és gyógytorna-foglalkozásokon szívesen részt vesznek, de az októberi sportnapjukra már kevesen mentek el. Az egyesület vezetői azon gondolkodnak, hogy csak október végéig tartják meg a programjaikat, épp a fertőzésveszély miatt. Az elnök hozzátette: az egyesületnek 750 tagja van, de a megyében 4000 látássérült ember él. A nagy számok törvénye alapján előfordulhat, hogy közülük valaki fertőzött lett, de eddig nincs tudomása ilyesmiről.

Kapcsolódó cikkek: