Turisztikailag két térség része lett a megyénk

A kormány szándéka az volt, hogy a turisztikai marketing szempontjából jól beazonosítható területeket határozzon meg, amelyek egységes turisztikai térségeket alkotnak.

Az országban immár tizenegy térség van, és megyénk egy-egy területe egy-egy ilyen térséghez kapcsolódik. A Bükk hegység felénk eső része – beleértve a megyeszékhelyet, Miskolcot is – az egri székhelyű Mátra–Bükk turisztikai térség része. A Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térséghez csatolták a teljes borvidéket, valamint Sárospatak és Sátoraljaújhely környékét is.

„Hosszú munka végére tett pontot a rendelet, és mérföldkőnek számít a hazai turizmus életében” – vélekedett Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese. Mint megtudtuk, a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek desztinációs logika mentén történő lehatárolása 2016-ban indult, figyelembe véve a keresletet és a kínálatot.

Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett – a szándékok szerint – a fókusz az értékesítésre és a marketingre is fókuszál az ország újonnan kijelölt tizenegy turisztikai térségében, így szeretné a Magyar Turisztikai Ügynökség a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe hozni. A hangsúly az imázsra, az arculatra, a márkára, a piaci pozícióra és az értékesíthetőségre helyeződik. Formabontó, hogy a térségek angol elnevezései is szerepelnek a kormányrendeletben, ami azt a célt szolgálja, hogy országhatárokon túlról is egyértelműen beazonosíthatóvá váljon az adott terület.

Eger a középpontban

Számunkra persze igen furcsa, hogy az a bizonyos Mátra–Bükk turisztikai térség, ahova tíz megyénkbeli település – köztük a megyeszékhely, Miskolc és Mezőkövesd is – beletartozik, angolul az Eger region nevet viseli.

Bárdos István ismert miskolci turisztikai és idegenforgalmi szakember egészen a rendszerváltás utánig vezette vissza a probléma gyökerét. Akkor hozták létre

az első regionális marketingszervezeteket. „Miskolc akkor nagylelkűen felajánlotta, hogy Egerben legyen az igazgatóság központja, és ez már akkor azt jelentette, hogy a lehetőségek nagy részét lefölözte Eger, Miskolcnak csak a másodhegedűs szerep jutott a fejlesztésekben.”

A szakemberben ez a mostani szerepleosztás egyfajta „déjá vu” érzést kelt, hiszen fennáll a veszély, hogy az angolul Eger nevét viselő Mátra–Bükk térségben megint a perifériára szorulhat Miskolc. Eger lényegesen jobb helyzetben van turisztikailag és ismertebb is Miskolcnál. Éppen ezért most – például

az új fürdő, a megújuló vár miatt – Miskolcnak volna szüksége egy ilyen térségben a vezető szerep betöltésére.

Bárdos István szerint a tokaji térség Nyíregyháza felé orientálásával is hasonló a probléma.

„Gondoljunk csak bele, annak idején a tokaji borok nagy része itt landolt Miskolcon, az avasi pincékben, és innen indultak világhódító útjukra. Tokaj-Hegyalja mostani besorolása nem kedvező, a megyeszékhely számára ismét csak a perifériát jelenti – fogalmazott. Véleménye szerint – miután Szeged, Pécs, Debrecen, Győr turisztikai térségi központ lett – Miskolc is megérdemelte volna ezt a státuszt, és nagyon szüksége volna arra a marketingerőre, amely a térségi vezető szerep által jut a felsorolt nagyvárosoknak.

Előnyös kapcsolódás

A Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térséget három különböző altérség együtteseként határozták meg. Tokaj térsége elsősorban a borhoz kötődő turisztikai élmények tárháza, amely – a szándékok szerint – kiegészül a Zemplén aktív turisztikai kínálatával, illetve az ikonikus várakkal. A Felső-Tisza térség az ökoturisztikát, a Nyírség pedig a családi kikapcsolódásokat rejti magában egészségturisztikával kiegészítve.

„Tokaj számára voltaképpen kedvező a Nyíregyházával való társulás, mert ezer szállal kötődünk egymáshoz, és együtt is működünk egymás programjainak reklámozásában – mondta Májer János, aki évtizedeken át volt Tokaj város polgármestere, jelenleg az alpolgármesteri posztot tölti be, és tavaly megválasztották a helyi turisztikai desztináció, a Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület elnökének.

„Nyíregyháza közúton mindössze 30 kilométerre van Tokajtól. Ha betartunk minden sebességhatárt és közlekedési szabályt, akkor is fél óra alatt meg lehet tenni

az utat. Aki a fővárosban egyik helyről a másikra el akar jutni, a harminc perc szinte semmire sem elég – vélekedett Májer János.

A tokaji alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy Tokaj és Nyíregyháza külföldi vendégkörének nagyon nagy része azonos irányból érkezik.

Közös érdekek mentén

„Ha górcső alá vesszük a nemzetközi idegenforgalmat, akkor az első helyen a Lengyelországból érkező turisták vannak. Sokan közülük egy-két hetet eltöltenek Nyíregyházán, mondjuk a gyógyfürdőben, és közben több napot itt töltenek el nálunk, Tokajban és környékén. Mindkét város és környéke bővelkedik látnivalóban és kulturális programban, ami igencsak nagy vonzóerő – érvelt, majd hozzátette – Ráadásul a Nyíregyházán élők közül ma már nagyon sokan töltik a hétvégéiket Tokajban és környékén. Nem csak borturizmusról van szó. Megépült a korszerű kerékpárút a két város között, komoly fejlődésen ment át a víziturizmus minden ága a Tiszán és a Bodrogon.”

(A borítóképen: Tokaj mindig is kellő turisztikai vonzóerővel rendelkezett)