Hibrid is lehet az új tanév

A kormány hagyományos tanévkezdésre készül, de valószínűleg a pedagógusok, a diákok és a szülők is. Azonban a napokban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az új tanévben úgynevezett hibrid tanításra kell felkészülniük az oktatás szereplőinek. Hogy mit értett ezen? Magától az elnöktől tudtuk meg.

A kicsiknek nehezebb

Elöljáróban kifejtette: az igaz, hogy mindenki, aki az oktatásban érintett (beleértve a szülőket is), komoly tapasztalatokat szerzett a digitális tanrendről az elmúlt tanév második felében. De új tanévet indítani ilyen módon sokkal problémásabb lenne. Különösen nehéz helyzetbe kerülnének az általános iskolák és a középiskolák első évfolyamai. Azonban nem kizárt, hogy a fertőzöttek számának növekedése miatt ismét veszélyhelyzet alakulhat ki. Ebben az esetben nem szabad, hogy váratlanul érje az intézményeket a digitális átállás.

Horváth Péter hangsúlyozta: az átállás az alsósok számára sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a felsősöknek vagy a középiskolásoknak, ezért a kisebbeknek az esetleges újabb járvány idején is biztosítani kellene a pedagógussal való személyes kapcsolatot. Már csak azért is, mert a kicsik otthoni felügyeletét a szülőknek kell megoldaniuk, viszont a szülők szabadsága valószínűleg szeptemberre elfogy, vagy már tavasszal el is fogyott.

– Mivel a fertőzöttség mértéke különböző volt a különböző megyékben és településeken, elegendő lenne a digitális átállással kapcsolatban helyi fenntartói döntéseket hozni – hangsúlyozta az elnök.

Személyes és önálló

Horváth Péter rámutatott arra is, hogy a felsősök, de különösen a középiskolások már önállóak, vannak digitális ismereteik, így az ő esetükben nem jelent túlságosan nagy problémát az önálló tanulás, a tananyag otthoni feldolgozása. Azonban még így is számtalan nehézség adódhat. Ezért lenne célszerű az úgynevezett hibrid tanítást alkalmazni tartósabb járvány esetén. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tananyag átadása az iskolában történne, az önálló munkavégzés otthon, a tudás megerősítése és a számonkérés pedig vegyesen, de jobb, ha az iskolában, vázolta az elnök.

Ha áram sincs

A digitális tanrend azonban komoly gondokat jelentett a szegény családok lakta, kisebb településeken. Molnár Zoltánnak, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökének is ez a tapasztalata. Elmondta, több kollégája is arról számolt be: a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a gyerekek nem rendelkeznek digitális eszközökkel. Ezen próbáltak segíteni a tankerületek, de nem mindenhol sikerült.

– Volt olyan pedagógus, aki hetente kétszer-háromszor maga vitte házhoz a feladatokat a gyerekeknek, és hozta el a már megoldottakat. Olyan kis iskolában, ahová 2–3 faluból járnak a gyerekek, nincs ezzel probléma, de egy olyan középiskolában, melynek diákjai 30–40 különböző településen laknak, ez a módszer elképzelhetetlen. Nekem is van olyan tanítványom, akinek nemhogy digitális eszköze nem volt, de a falu végi házban még az áram sem számított természetesnek. Sajnos benne van a pakliban, hogy a következő tanévben is előfordulhat veszélyhelyzet. Annyival könnyebb lesz, hogy tavasszal már sok tapasztalatot szereztünk a nem megszokott oktatással kapcsolatban. De a szakszervezet álláspontja az, hogy azért ez nem nevezhető teljesen digitális oktatásnak. És hogy ez mennyire volt sikeres, csak szeptemberben fog kiderülni, hiszen akkor látni majd, hogy a diákok mennyit tudtak elsajátítani abból a tananyagból, amit tanári segítséggel ugyan, de önállóan kellett megtanulniuk – fogalmazott az elnök, megjegyezve: a digitális oktatásnak pozitívumai is vannak, hiszen önállóságra és lényeglátásra nevel.

Kapcsolódó cikkek:

(A borítóképen: Szenderfi Szabina és Viktória édesanyjukkal, Szenderfiné Stefán Anikóval tanszert vásárolnak)