Kilenc torta meglepibe

Még a járvány miatti karantén idején írta ki közösségi oldalára a következőket Pintér Anna: „Ebben a szörnyű helyzetben szeretnék valami jó üggyel foglalkozni! Szeretek tortákat sütni, bár nem vagyok cukrász, és nem tanultam sehol.

Azt találtam ki, hogy ha vége van ennek a vírusos helyzetnek, akkor szeretnék két rászoruló családot tortával támogatni. Tudom, nem nagy dolog, de hátha örömet okozok vele. Keresek egy kisfiút és egy kislányt, akiknek a szülei nem tehetik meg, hogy megvegyék gyermekük születésnapi álomtortáját.”

Applikációval

A poszt megjelenése után érkeztek is sorban a kérések. Akkor Anna elhatározta, hogy nem is kettő, hanem négy tortát ajánl majd föl, hogy még több gyermek arcán láthassa a boldogságot. A jelentkezési határidő július 12-e volt. És mire ez a határ­idő is lejárt, a fiatal lány már tudta, nem két, nem négy, hanem kilenc tortát fog készíteni. Két nagyot, melyeket egy-egy háromgyermekes családnak ajánl föl, még egy nagyot, egy 19 éves beteg fiúnak, akinek a testvére kérte a segítségét, és egy sokgyermekes családnak, ahol augusztusban 6 gyermeknek is lesz szülinapja. Ide 6 kisebb tortával készül.

– Azt gondoltam, hogy sok kérés érkezik majd hozzám a városomból, Abaújszántóról, hiszen itt élek, de nem így történt. A megye minden részéből jelentkeztek szülők, de még Pest mellől is – mondta Anna, aki egyébként grafikus, de jelenleg Encsen dolgozik egy hűtőházban.

Elmesélte azt is, hogy teljesen a véletlenre bízta, melyik kérésnek tesz eleget. Egy telefonos applikáció sorsolta ki, melyik családhoz kerüljenek a torták. Az elsőt július 26-án viszi az egyik családhoz, a többit augusztusban.

Pónis torta

Anna egyébként igazi remekeket készít, pedig soha nem tanulta a cukrászmesterséget. Azonban ha a családjában valamilyen ünnepre készülnek, ő biztos, hogy egy gyönyörű tortával lepi meg az ünnepeltet.

– Az egész úgy kezdődött, hogy amikor a nagypapám 90 éves volt, sajnos ő már nem él, az édesanyám sütött neki egy tortát, majd azt mondta, hogy „de a díszítést te csinálod”. Így is lett, és kiderült, hogy ez rendkívül élvezetes és kreatív munka. Ezután így készítettük együtt a tortákat. Ma már egyedül csinálok mindent, és igyekszem a család gyermekeinek a kívánságát teljesíteni. Felkérés pedig van bőven, hiszen ötszörös nagynéni vagyok – meséli vidáman Anna.

Mint mondta, azért gondolt a felajánlásra, mert jól tudja, hogy milyen az, amikor egy gyermek nagyon szeretne valamit, de nem kaphatja meg, vagy csak hosszú évek múlva. Őt ugyanis az édesanyja egyedül nevelte föl.

– Amikor egyszer egy kislányt megleptem egy szülinapi tortával, olyan boldogságot láttam az arcán, hogy azt soha nem felejtem el. Ezt a boldogságot szeretném látni még nagyon sokszor – fogalmazott Anna.

(A borítóképen: Anna és a tortái)