Miskolc felértékelődött

– Már 1918 végén látszódott, hogy Miskolc szerepe felértékelődik. Olyannyira, hogy a Reggeli Hírlap című miskolci napilapban a következő szöveg jelent meg: „Ha Szabadka szerb marad, Kolozsvár román és Pozsony csehszlovák impérium alá kerül, akkor Budapest után a harmadik legnagyobb városa lesz az országnak Miskolc.” Ezt a prognózist később Kassa, valamint a felvidéki területek elcsatolása még befolyásolta – mondja Kis József, a B.-A.-Z. megyei levéltár igazgatója. Hangsúlyozza, a felértékelődést mutatja, hogy már 1917-ben Ungvárról ide­költözik a mostani Diósgyőri Gimnázium, az akkori állami főreáliskola, és már 1918–19-ben felmerül, hogy idekerül a Selmeci Akadémia (A Miskolci Egyetem jogelődje – a szerk.), ez azonban csak 1949-ben történik meg.

Számos változás

– Számos további intézmény települt Miskolcra, például 1919-ben az eperjesi jogakadémia. A felértékelődés következménye az is, hogy 1924-ben Miskolc erdőigazgatósági székhely lesz, amelynek fennhatósága már Borsod mellett Kishont-Gömör, Heves, Abaúj, sőt még Zemplén vármegyék erdejeire is kiterjedt. Miskolc lesz 1924-ben a görögkatolikus Apostoli Exarchátus székhelye, a megmaradt 20 eperjesi és egy munkácsi egyházmegyei parókiát fog össze. Míg korábban Miskolc Borsod vármegyéé, a területek elvesztésével Borsod-Gömör-Kishont vármegye székhelye lett.

Kis Józseftől megtudjuk, Trianon következménye, hogy Miskolcra települt a művésztelep, aminek a gondolata már 1907-ben is megfogalmazódott, de végül 1920–21-ben valósulhatott meg.

– De nem volt könnyű ez az időszak Miskolc számára sem. Rengetegen érkeztek Kassáról, Eperjesről, Lőcséről, Munkácsról a városba.

Több tízezer ember, miközben Miskolcon nagy volt a lakásínség. Ráadásul az érkező emberek 80 százaléka állami alkalmazott volt, akiknek méltó körülményeket kellett teremteni. Ideiglenesen az I. világháborús járványkórházba és barakkvárosba telepítették a menekülteket, itt (ez a Szondi-telep környéke) 1920–21-ben mintegy 50 lakást építettek.

– Később, 1924-ig felépítették a Hodobay Sándor-telepet a Gömöri pályaudvar környékén, a Kassai, Eperjesi, Pozsonyi, Kolozsvári utcák nevükben is a menekültek származási helyére emlékeztetnek. 78, vízzel-gázzal ellátott lakás épül.

Idővel így Miskolc beépített területe is bővült.

Kis József megjegyzi, Lillafüred kiépítése is Trianon után történt: az elveszett felvidéki turisztikai központot hivatott pótolni. Az ipar fejlődését azonban inkább nehezítette Trianon, hiszen rengeteg nyersanyag került a határon kívülre.

Nőtt a miskolciak száma

Kérdezzük: hogyan alakult Miskolc lakóinak száma. Megtudjuk, a dualizmus időszakában az akkorinál sokkal dinamikusabban nőtt. Míg 1880-ban 20 ezer ember élt itt, 1900-ra ez megduplázódott. Az 1910-es népszámlálás szerint 51 500 lakosa volt a városnak, ez úgy 6 ezer fővel növekedett 1920-ra, majd 61 500 -ra 1930-ra. Nehéz kimutatni, hogy ez mekkora növekedés, hiszen korábban a világháború, akkortájt pedig a spanyolnátha szedte áldozatait.

(A borítóképen: Korabeli képeslapon az erdőigazgatóság épülete)