Szabadságról és reményről szólnak

Két mezőkövesdi szerző is kötettel jelentkezett decemberben. Pótáné Bartók Annamária harmadik verseskötetét adta ki, míg Bencsikné Juhász Mártától első kisregényét vehette kézbe az olvasóközönség.

A Fénymag című verseskötetről Pótáné Bartók Annamária elmondta, versei mindig először az útkeresésről, majd a reményről szólnak, a megtalálásról, hiszen ott a segítség. Három rövid fejezetre osztható a kötet, az első a szerelem életéről szól, az elképzelttől a megtalált szerelemig jutnak el a költemények. Egy pici rész a Hümmögő, kis versecskék, amelyeket magunkban hümmögünk, és bizonyos életterületeket erősítenek. A harmadik alaptéma, hogy hol keressük a fényt az életben, mi az, ami lényeges ahhoz, hogy boldogok legyünk. A versek közül van, ami közvetlenül a nyomdába kerülés előtt íródott, van, ami már pár éve. A versek mellett festményei is szerepelnek, amelyek hangulatukban hasonlóak, de nem illusztrációk.

Pótáné Bartók Annamária legutóbbi festménye egyébként Bencsikné Juhász Márta könyvének borítója. A Lélekmadár című kötetről a szerző elárulta, sokáig íródott, az első verzió is nagyon hosszú hónapokon át készült, majd többször átírta. A vezérgondolata a szabadság, ami bennünk van, s ami csak belőlünk indulhat ki. Mindegy, hogyan nézünk ki, hol élünk, mennyire szörnyű az élet, ha magunkban megtaláljuk a szépséget és szabadságot, az egész élet örömmel, boldogan, életcélunknak megfelelően élhető.

– A regény főszereplője egy komoly testi és lelki hátránnyal indult fiú, akit elszakítanak az anyjától, nevelőszülőkhöz, majd kolostorba kerül, s ott próbálja megtalálni önmagát. Segít neki ebben egy szerzetestársa. Komoly veszteségek, események során sikerül megtalálnia önmagát, kinyílni az embereknek és megtalálni azt a feladatát, amivel ő boldogan tud onnan elmenni – foglalta össze a történetet Bencsikné Juhász Márta.

A szerző több mint tíz éve kezdett el leírni gondolatokat, ezekből történetek lettek, és aztán megszületett az első kisregény. Megírta már első nagy regényét is, amely kiadásra vár. Mint mondta, az írásban sokat segített férje és gyermekei, akik gyakran megállás nélkül elhitetik vele, hogy képes rá, de támogatták barátai is. Képzésen vesz részt, hogy fejlessze magát, például a Magyar Íróképzőn, segítette a kiadó, Zsiga Henrik is, akitől sokat tanult, számos instrukciót kapott.