Amikor a ház is elúszik

József 35 éves fiatalember, nevelőszülőknél nevelkedett, diplomát szerzett, rendesen dolgozott. Saját lakása is volt Miskolcon, azonban amikor elveszítette a munkáját, nem tudta fizetni a devizahitele törlesztőjét. Elkeseredésében inni kezdett, így egyre lejjebb csúszott. Elveszítette a lakását is, amit értékének a töredék részéért árvereztek el. Így még jócskán maradt tartozása. Ha egy segélyszervezet nem siet a segítségére, talán öngyilkos lesz. Szerencséje volt, mert egy áldozatkész önkéntes mindent megtett azért, hogy rendbe jöjjön az élete. Egy másik városban, Esztergomban keresett József számára munkát és munkásszállót. Most úgy tűnik, minden rendben, a fiatalember újra dolgozik, és hajlék is van a feje fölött. Mindez a közelmúltban történt.

Ha nem fizetnek

Több mint 3 ezer családot lakoltatnak ki egy-egy évben hazánkban banki tartozás vagy egyéb okok miatt. Megyei adatokat nem találtunk, de szétnéztünk a Licit.info oldalán. Ez az oldal jelenleg 118 megyénkbeli lakást vagy házat kínál árverésre, közülük 21 miskolcit.

A helyhatósági választás után több fővárosi kerület polgármestere is bejelentette, ebben az évben már nem lakoltatnak ki senkit, bár a kilakoltatási moratórium csak november 15-én kezdődött. Szerettük volna tudni, a miskolci önkormányzat is csatlakozott-e a kezdeményezéshez, és hogy a megyeszékhelyen hány önkormányzati bérlakásból lakoltattak ki embereket. A kérdéseinkre kapott válaszokból megtudtuk, Miskolcon a kilakoltatási moratórium a törvényeknek megfelelően lépett életbe, azaz november 15-étől április 30-áig tart. A halasztásnak azonban „nincs helye az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki”, írták.

Novemberben, még 15-e előtt öt lakást ürített ki az önkormányzat a rendőrség közreműködésével, peres eljárás pedig 15 családdal szemben folyik. November 11-éig 40 család esetében indult végrehajtási eljárás. Azonban ezek a számok folyamatosan változnak, jelezte az önkormányzat.

Megtudtuk azt is, kilakoltatások akkor történnek, ha a családok nem fizetik a lakásbérleti vagy közüzem díjakat, ha jogcím nélkül használják a lakást a határozott idejű bérleti szerződés lejárta után, ha nem tartják be az együttélés szabályait, ha a lakást vagy a közös használatra szolgáló területeket nem rendeltetésszerűen vagy szerződésszerűen használják, valamint, ha önkényes lakásfoglalók.

Hová mennek?

Több, hajléktalanokat gondozó intézményben is érdeklődtünk, ahol megtudtuk, manapság nem jellemző, hogy kilakoltatás miatt kerülnének emberek a hajléktalanellátásba. Egy-két eset fordul csak elő.

A Miskolci Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (MESZEGYI) Családok Átmeneti Otthonába azonban költöznek olyan anyák és gyerekek, akik kilakoltatás után kerülnek nehéz helyzetbe, tudtuk meg Gúr Pétertől, a MESZEGYI igazgatójától. Ez évi 4-5 családot érint csak az ő intézményükben, de Miskolcon még két családok átmeneti otthona működik. Kilakoltatáskor a gyermekes családok minden esetben a gyermekjóléti szolgálat látókörébe kerülnek a kiskorúak elhelyezése miatt, de az a tapasztalat, hogy mire ki kell költözniük az ingatlanból, általában megoldják a lakhatásukat, jelezte Gúr Péter.