Szép, de lehetne sokkal szebb

Rengeteg külföldi és legalább annyi belföldi turista, akiket hamarosan három fürdő, sok-sok vendéglátóhely és változó állapotú közterek fogadnak – így lehetne röviden összefoglalni, mit tapasztaltunk Miskolctapolcán.

A turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű városrészt a belváros és Lillafüred után vettük szemügyre. Természetesen most is figyeltünk az értékekre és azokra a dolgokra, melyek előnyükre, és azokra is, amik hátrányukra változtak, esetleg régóta változatlanok, pedig rájuk férne egy kis felújítás.

Sétánk során megint olyan, a turisztikai ügynökségek által vizsgált tényezőket vettünk alapul, mint a szórakozási lehetőségek kínálata, nyilvános illemhely léte, parkolók száma, tömegközlekedés rendszeressége, zöldfelületek állapota, virágok száma, éttermek kínálata és szuvenírvásárlási lehetőségek.

Az MVK 2-es járata nyáron napszaktól függően 15–20 percenként indul a Búza térről, és a végállomása a Barabits sétány mellett van, ahonnan percek kérdése elérni Miskolctapolca bármelyik nevezetességét. Ide rövidesen visszatérünk, viszont mivel mi autóval érkeztünk, szaladjunk vissza néhány száz métert és vagy két megállót, a P+R parkolóig.

Amit rögtön megállapítottunk: a parkolóhely bőséges, elegendő, pláne úgy, hogy a városrészben máshol is vannak – igaz, többnyire fizetős – parkolók. A parkírozó már kedd délelőtt tele volt autókkal: a magyar felségjelzésű kocsik mellett szép számmal tűntek fel cseh, szlovák, lengyel, brit és német rendszámú autók is.

Kétarcú terek

Útban a Csónakázó-tó és a strandok felé először a tapolcai strand kettes ütemének építkezését jelző daruk mellett haladunk el, majd a már elkészült egyes ütem következik. A parkolóból velünk indult útitársak fele itt váltott jegyet. Továbbhaladva a többiekkel tűnik fel először az érdekes kettősség: a Hejő mindkét oldalán sétány visz végig a parkig, a strand mellettit padok és hulladéktárolók szegélyezik, a másik oldalon található „mostohatesó” viszont bár tiszta, de teljesen kopár.

Ez az eklektikus kép a teljes sétánk során jelen volt: a Békás-tó környéke szép, a virágágyások rendezettek, látszik, hogy a tó körüli korlátokat is néhány éve cserélték, a padok festve, a hulladéktárolók újak.

A Barabits sétány túloldalán viszont, bár utcabútorok akadnak, állapotuk változó. Némelyik padot festeni kellene, míg társán csak az új deszkára jutott festék, pedig a többi is kopott. Itt még a régi, rozsdás kukák állnak rendelkezésre, és a kandeláberek is kopottasak, üvegük törött, rájuk férne egy nagy generál. Ezen a területen van viszont a nyilvános WC, ami a belvárosiakkal ellentétben nyitva volt, sőt ingyenesen lehetett igénybe venni. Egyébként a parkban, sétányokon található ivókutak is működtek, rendben voltak.

Túránk során folyamatosan találkoztunk városgazdásokkal, eldobott szemetet ennek megfelelően nem igazán láttunk, és a zöldfelületek többsége is rendben van. A virágok tekintetében viszont hiányérzetünk volt. Mert bár voltak virágágyások a parkokban, a teresedéseken, a lámpaoszlopok és kandeláberek virágtartói üresen árválkodtak és – ahogy fotós kollégám felhívta rá a figyelmem – régen az egész Csónakázó-tó körbe volt ültetve virággal.

Na de vissza a már említett Barabits sétányra! A 2-es busz végállomásától lehangoló, dudvás virágágyás fogadott, és a sétány burkolata is túl van már a fénykorán (igazából már gyerekkoromban is így gondoltam, az meg már vagy húsz éve volt), a sétány egyik oldalán új padok és kukák, másik oldalán még a régiek. Valahogy az egész terület kilóg a barlangfürdő és egész Miskolctapolca összképéből. Viszont itt található az egyik szuveníreket árusító üzlet: képeslapok, hűtőmágnesek, bögrék, párnák, ezeken Miskolctapolca nevezetességeivel, de akad itt lillafüredi és miskolci emléktárgy is.

A barlang bejáratánál hosszú sorok, bent rengeteg fürdőző. Csak néhányuknak tűnik fel a fürdővel szembeni, jelenleg zárvatartó vendéglátóhely és a mellette található kitört korlátok, melyeket kordonokkal zártak el. Reméljük, ide hasonló új korlátok kerülnek majd rövidesen, mint a Hejő-patak hídjaira.

A Csónakázó-tó körül többnyire tiszták a hol aszfaltos, hol díszköves sétányok, csak a nagy játszótértől a bobpálya felé találkoztunk töredezett, megsüllyedt kővel (itt az előző esti eső vize is szépen összegyűlt), de itt-ott az aszfaltos járdákra is ráférne a javítás.

Bőséges kínálat

A programok és szórakozási lehetőségek kínálata bőséges: kalandpark, bobpálya, családi élménypark, és akkor Miskolc egyéb pontjairól még nem beszéltünk. Vendéglátást tekintve sincs hiány: a lángos–gyros–jégkrém kötelező strandkajahármastól a nívós éttermekig, cukrászdákig sok lehetőséget kínál Miskolctapolca.

Összességében: egyértelműen érezhető, hogy valami elindult Miskolctapolcán, nem véletlenül fedezték fel (újra) a turisták. Remélhetőleg a strandfejlesztéssel párhuzamosan a közterületek egésze is olyanná válik, amilyen egy turistaparadicsomban elvárható.