Holdra szállás

2019.07.21. 07:30

Miskolc is régóta jelen van az űrkutatásban

Eltekintve a golyóstolltól, a dinamótól, a gyufától, a Kodály-módszertől, a telefonközponttól és a villanymotortól, mit adtak nekünk a magyarok?

Bukovenszki-Nagy Eszter

Sokan felkapták a fejüket és felhördültek, mikor tavaly bejelentették, hogy hazánknak önálló űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lesz. Pedig egyáltalán nem kellene megmosolyogni, vagy iróniával kezelni ezt, hiszen jócskán van létjogosultsága a magyar űrkutatásnak. Hogy miért? Lássuk a teljesség igénye nélkül a projekteket, amelyekben részt vettek honfitársaink.

Visszatekintés

Bár a magyar űrtevékenység kezdetét 1946-tól tekintik, mikor Bay Zoltán vezetésével egy kutatócsoport végrehajtotta az első sikeres európai Hold-radar kísérletet, nem ez volt az első magyar siker ezen a területen. Az 1881-ben született Kármán Tódor volt az alapítója és első elnöke a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának, nevét a Holdon és a Marson kráter őrzi.

A magyar asztronómia legemlékezetesebb pillanata mégis az, mikor az első és ez eddig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án, a Szojuz 36 fedélzetén elindult a Szaljut–6 űrállomásra. Itt egyébként több magyar kísérlet is szerepelt: az egyik legnevezetesebb az Interferon, a Pille sugárdózis-mérő, és a Balaton műszer.

Azonban a legnagyobb tudományos sikert, amelyhez a magyarok is hozzájárultak a VEGA szondához fűződik. A magyar tudósok és szakemberek készítették ugyanis annak az űreszköznek a tv-elektronikáját és vezérlő számítógépét, amely 1985-86-ban a Vénusz bolygót és a Halley üstököst vizsgálta. A Mir űrállomáson egyébként ma is használják a magyar-szovjet közös fejlesztésű Mikroszvit számítógépes rendszert.

Az új évezredben

De az új évezred is bőven tartogatott lehetőségeket hazánk űrkutatói, űripari munkatársai, mérnökei számára. A Szaturnusz kutatására indított Cassini űrszondához földi ellenőrző egységek és számítógépes programok készültek az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében. A 2010 óta fejlesztés alatt álló Puli űrszonda, amely az eddigi teszteken sikeresen teljesített, ezért a fejlesztők remélik, ha a financiális problémák elhárulnak, a magyar lehet a negyedik nemzet, amelynek járműve eljut a Holdra.

2014-ben pedig, tíz évig tartó hosszú utazást követően a Rosetta űrszonda megérkezett a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz, melynek működésében hatalmas részt vállaltak magyar mérnökök és tudósok. Így a Rosetta sikere nem csak Európa számára szenzáció, hanem a projektben résztvevő magyaroknak is, akikre méltán lehetünk büszkék.

Miskolci sikerek

Az űrtechnika egy fontos területe a távérzékelés, ami mindenféle, Földre vonatkozó adatokat foglal egységes rendszerbe, ennek egy részét műholdak adják. Ez számunkra azért fontos, mert az Európai Űrügynökség (ESA) által 2015-ben útjára indított Sentinel 2A műholdjához a miskolci Adamatis cég gyártott különböző fém alkatrészeket.

Végül egy másik óriási miskolci siker: a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének mérnökei és az Admatis a NASA-val kötött együttműködés keretében kifejlesztették az űrkemencét, a Univerzális Sokzónás Kristályosítót. A műszer segítségével mikrogravitációs körülmények között megolvasztják, majd újrakristályosítják az anyagokat, és ezáltal új ötvözeteket hozhatnak létre. 2014 óta pedig a CHEOPS műhold alkatrészein dolgoznak, a projekt célja az élőhelyek megtalálása a világűrben. Elképesztő lenne, ha miskolci mérnökök keze munkája nyomán bukkannának Földön kívüli életre, nem?

Ezek is érdekelhetik