Az ízületek ellensége

Miskolc - A kisízületi gyulladást nem lehet meggyógyítani, de a tünetmentes állapotot el lehet érni. Interjú: Dr. Szekanecz Zoltánnal. 

A reumatoid arthritis (az ízületek gyulladásos megbetegedése) volt a témája a napokban Miskolcon a Magyar Reumatológusok Egyesülete Északkelet-magyarországi Szekciója XXXI. tudományos ülésének. A súlyos és gyógyíthatatlan betegségről a tanácskozás első előadóját, dr. Szekanecz Zoltánt kérdeztük, aki reumatológus, belgyógyász, klinikai immunológus és allergológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Reumatológiai Egyesület elnöke.

Valóban növekszik a reumatológiai betegségek száma?

Összességében igen, de a reumatoid arthritisszel más a helyzet. Ott stagnálást figyelhetünk meg. Ez egy gyulladásos, autoimmun betegség, amelyik a kisízületeket érinti. Azonban fontos vele foglalkozni, mert ez a megbetegedés, bár ritkább, mint a kopásos betegségek, de fiatalokat is érint. Gyerekeket és középkorúakat, főleg hölgyeket. A kopásos betegségek, amelyek az életkorral vannak összefüggésben, általában a hatvanas-hetvenes életkorban kezdődnek, és a számuk valóban növekszik. Ez könnyen felismerhető, gyakrabban fordul elő, és nem olyan súlyos, mint a gyulladásos ízületi betegség, így kezelni is könnyebb. Az ízületi gyulladásban szenvedők azonban, mivel nehezebb felismerni, a beteg sokáig nem fordul orvoshoz. Pedig az aktív, munkaképes populációt érinti, ezért fontos a korai beavatkozás. Hiszen ezek a betegek még szeretnének dolgozni, és az életminőségüket is helyre kell állítani.

Mi az oka az ízületi gyulladás kialakulásának?

Az egyik a genetikai ok, tehát a családokban halmozódást figyelhetünk meg. A másik a környezeti tényezők. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fordítunk arra, hogy a dohányzás veszélyeire felhívjuk a figyelmet. Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás szívinfarktust és rákot okoz, de senki nem tudja, hogy ízületi gyulladást is kiválthat. De számos más környezeti tényező is szerepet játszik abban, hogy fiatalok is megkapják ezt a betegséget. Ilyen például a táplálkozás, a környezetszennyezés. Az ízületi gyulladásnak van egy úgynevezett evolúciója, ami tulajdonképpen a kongresszus témája. Ez azt jelenti, hogy amíg a beteg szakemberhez fordul, több év is eltelhet. A késlekedés azonban megnehezíti az orvosok dolgát. Kollégáimmal tehát szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy már az első jelek, az első tünetek esetén forduljanak a betegek megfelelő szakemberhez.

Miből áll a terápia, meg lehet-e gyógyítani ezt a betegséget?

A krónikus betegségekre az a jellemző, hogy tünetmentes állapot, azaz tartós remisszió jöhet létre. A teljes gyógyulásról azonban sajnos nem beszélhetünk, mert mint említettem, a betegséget sok esetben a génjeinkben hordozzuk. Tehát olyat nem tudunk kijelenteni, hogy soha nem fog visszatérni. A terápia a gyulladásos betegségeknél főleg a gyógyszeres terápia, és csak utána jön a fizikoterápia, a mozgás. A kopásos betegségek esetében az életmód-változtatás és a fizikoterápia az első, és csak ha nagy baj van, akkor jöhet a gyógyszer.

Mi a célja a Miskolcon szervezett tudományos ülésüknek?

Ezek a tanácskozások rendkívül fontosak, mert bár vannak nemzetközi ajánlások a különböző betegségek, jelen esetben az ízületi gyulladás kezelésére, de ezért nagyon fontos, hogy itthon ezeket egyformán gondoljuk és értsük. Ezeken az üléseken hat megye szakemberei vesznek részt, mindegyikük más-más tapasztalattal rendelkezik. Fontos célunk, hogy a fiatal kollégák is megismerjék, hogyan kell a betegséget felismerni és kezelni. Minden szakembernek vannak saját eredményei, amelyeket megoszthatnak egymással. A szekcióüléseket azért is szeretem, mert kisebb területet ölelnek fel, így kisebb körben, családias hangulatban, baráti társaságban tudunk a problémákról beszélni.

Hegyi Erika