2019.03.15. 16:10
Állatvédők az egyetemen
Miskolc - Az állatkínzás ellen több módon lehet küzdeni, de mindenképpen elkötelezett emberek kellenek hozzá. Dr. Jámbor Adrienn egyetemi oktató jogi úton vette védelmébe a rosszul tartott ebeket, önkéntes tapasztalataiból táplálkozva jutott el az állatok védelméig.
Miskolc - Az állatkínzás ellen több módon lehet küzdeni, de mindenképpen elkötelezett emberek kellenek hozzá. Dr. Jámbor Adrienn egyetemi oktató jogi úton vette védelmébe a rosszul tartott ebeket, önkéntes tapasztalataiból táplálkozva jutott el az állatok védelméig.
A Miskolci Egyetemen több oktató lelkes előremozdítója az állatvédelemnek. A Szurkolók az állatkínzás ellen diósgyőri csoport pedig kifejezetten kutyamentéssel foglalkozik.
Dr. Jámbor Adrienn jogász, az Államtudományi Intézet tudományos munkatársa önkéntes tapasztalataiból táplálkozva jutott el az állatok védelméig.
– Mióta az eszemet tudom, állatokkal szerettem volna foglalkozni, és ahogy a jogi pályára kerültem, másodéves joghallgató koromban a MÁSÁ-hoz jártam önkénteskedni nyaranta – kezdte a beszélgetést dr. Jámbor Adrienn.
– A Miskolci Állatsegítő Alapítványnál szembesültem azzal, hogy milyen állapotban kerülnek be egyes állatok a menhelyre. Néhányukat bántalmazás miatt hozták be, és joghallgatóként felvetődött bennem, hogy ez ellen hogyan lehetne jogi úton tenni. Magam is állattartó vagyok. A kutyusomat Gizmónak hívják, ő egy pincser-foxi keverék szuka, és körülbelül három hónapos korában hoztam ki a Miskolci Állategészségügyi Telepről. Ma már öt és fél éves, engedelmes házi kedvenc, de ez nem mindig volt így. Küzdelmes előélettel érkezett hozzám, és az első utunk az állatorvoshoz vezetett, aki azt mondta, hogyha az első huszonnégy órát túléli, akkor van esélye az életben maradáshoz. Sikerült neki és egy igazi rosszcsont, kis vadorzó lett belőle. A foxi vér jelentősen dominál benne, úgyhogy nagy a mozgásigénye, ezért sokat agilityztünk és másfél évig jártunk kutyaiskolába is – osztotta meg beszélgetőtársunk.
Telt házas tantárgy
A fiatal egyetemi oktatót tudományos érdeklődése is az állatvédelem irányába terelte.
– Harmadéves korunkban évfolyamdolgozatot kellett írnunk, és megkerestem dr. Paulovics Anita professzor, intézetigazgatót, hogy állatvédelemmel szeretnék foglalkozni, azon belül is a harci ebek témakörével. Ebből aztán később tudományos diákköri dolgozat, szakdolgozat és hároméves intenzív kutatás keretében PhD dolgozat lett. Emellett elindítottuk az Állatvédelem és jog című szabadon választható két féléves tantárgy oktatását, hogy hangsúlyozzuk, ez egy fontos témakör, ami érdekli a társadalmat. Az a tapasztalatunk, hogy a hallgatók is kifejezetten szeretik, mindig telt házas. Az első félévben a tanulók megismerkednek az állatvédelem alapelveivel, történetével. Beszélünk a kedvtelésből tartott állatok és haszonállatok kérdéséről. Felvetődnek az állatkísérletekkel és cirkuszi állatokkal kapcsolatos problémák. Igyekszünk a jogeseteket bemutatni és a közigazgatás szabályozása mellett érintőlegesen kitérünk a büntetőjogi kérdésekre is állatkínzás és tiltott kutyaviadal szervezése esetén, bár a büntetőjog nem a profilunk. A második félév pedig teljes mértékben a természetvédelem témakörét tárgyalja és a vadon élő állatokról szól – foglalta össze az oktató.
Hiánypótló tudás
A tanórákba bevonják a civil szervezeteket is, akik az életből vett példákat hoznak.
– Azért tartom fontosnak a jogi oktatás keretén belül foglalkozni a témakörrel, mert a mai jogászok kevéssé vannak tisztában vele, hogyha kikerülnek az egyetemről és találkoznak egy állatkínzásos, vagy rossz tartásos esettel, akkor hogyan kezeljék. Milyen jogszabályokhoz nyúljanak és egyáltalán hogyan kezdjenek neki egy ilyen ügynek. Egyébként a jegyző a legfőbb állatvédelmi hatóság, de néha még ők is megkeresnek bennünket, hogy az ő illetékességi területükön éppen milyen szabályozás van érvényben. Az állatvédelmi törvény ugyan kimondja, hogy az általános iskolai képzésbe és szakképzésbe be kell építeni a felelős állattartás oktatását, de ez a gyakorlatban nem igazán valósul meg. Az egyetemi képzésen kívül ezért rendkívül nagy szerep jut a civil szervezeteknek, hiszen az érzékenyítő alkalmaikon kívül kevéssé találkoznak a gyerekek az állatvédelem kérdésével. Ők viszont kifejezetten az óvodákat, iskolákat céloznak meg ismeretterjesztő napjaikkal – hangsúlyozta a tudományos munkatárs.
[related-post post_id="4169895"]
[related-post post_id="4161899"]
