A család támogatása – konferencia volt Miskolcon

Miskolc - A családok mai helyzetének kérdését járták körül az előadók.

„A család támogatása az érdekünk, nem pedig világnézeti befolyásolása, jogi szabályozása” – mondta prof. dr. Hell Judit kedden a Családok Éve 2018 – A nemzedékek közötti kommunikáció mint a családi összetartozás alappillére című konferencián. A Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, a Gerontológiai Munkabizottság szervezésében a családok mai helyzetének kérdését járták körül az előadók – kiváltképp az idősek szerepét bennük.

Abban a konferencia szereplői egyet értettek, hogy a család szerepe roppant fontos több szempontból is. Elég csak a szocializációra gondolnunk, hiszen a minták nagy részét itt tanuljuk el, amiket aztán a nagy társadalomban használni fogunk, ezek alapján éljük életünket.

Családmodellek

A Miskolci Egyetem BTK oktatója, prof. dr. Hell Judit előadásában vázolta a magyar demográfiai helyzetet, ami nem túl rózsás: a születések száma csökken, a fejlődésnek köszönhetően hosszabbodik az átlagélethossz, így elöregedőben van a magyarság.

Megismerhettük a történelmi családmodelleket is, mint a patriarchálisat, ahol kifelé az apa szerepe dominált, a modern polgári családot, ahol ez a dominancia a feladatok éles elkülönülésével egészült ki – ma utóbbit szélsőségesen konzervatívnak szokás tekinteni.

Végezetül pedig a poszt-indusztriális társadalmak poszt-modern mintáiról beszélt Hell Judit. Az erre alapuló családmodellek fő jellemzőjét talán a szabadság szóval tudnánk körülírni. Példaként felsorolta a feminizmust, a beat-korszakot, a sokféleséget, vagy éppen a női szexuális emancipációt. Ami egykoron deviánsnak számított, az mára normalizálódott.

Az áttekintés roppant izgalmas konklúziója az volt, hogy a nyugat-európai társadalmak – konkrétan Skandináviát említette Hell Judit – jellemzője ez a fajta családmodell. A statisztikák azt mutatják, hogy ott a legjobb a családok helyzete, a demográfiai mutatók ott alakulnak kedvezően, ahol a sokszínűséget engedik.

ÉM-KCs