A tanár nem villog, nem vált képet

Miskolc - Magyarországon nagy hagyományai vannak a versmondó versenyeknek.

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár idén is meghirdette az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére középiskolás korú tanulók számára a városi vers­mondó versenyt, amelynek döntőjét csütörtökön rendezték a Szabó Lőrinc Könyvtárban.

Ma is írnak még verset a gyerekek." Székely Gabriella

– Teljesen mindegy, hogy most egy ünnepi rendezvényre jövünk szavalóversenyre, persze a versek megválasztása az, ami némi nehézséget okozhat – mondta Csidey Adrienne, az MSC Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnázium tanára, aki három tanítványával érkezett. – Meg kell találni azt, hogy mi az, ami a szavalókhoz, a diákokhoz passzol, amit ők is magukénak éreznek.

„Nehéz?” – kérdeztük.

– Nem mindig, mert általában olyan diákokkal járunk versenyre, akiknek van egyfajta kialakult ízlés- és gondolatviláguk – felelte. – Elég önállóak. Aki ma szaval, szereti a költészetet, a verseket. Azokban megvan az, hogy milyen témában és hogyan tudnak választani, vagy mivel tudnak azonosulni.

„Milyen merítés van az ’56-os versekből?” – vetettem fel.

– Kevés van. Mondjuk egy március 15-ére jóval nagyobb „költeménycsokorból” tudunk meríteni – mondta Csidey Adrienne, aki arra, hogy milyen a jó szavaló, van-e rá recept az mondta, hogy:

– Lelkes. Hisz önmagában. És érzékeny lelkületű. Át tudja érezni a vers hangulatát.

Családi vonás

Nyilas Viktornak, a Bláthy tizenkettedikesének nem ez volt az első versenye.

– Sok versenyen voltam, 4. osztályos korom óta verselek, illetve tizedik óta slameket írok, és hasonló szösszeneteket – tudtuk meg tőle.

„A Bláthyról nem éppen a vers és a „hasonló szösszenetek” jutnak az ember eszébe. Akkor honnan ez a vonal?”

– Családi vonás, mert apukám is gyerekkorától verseket tanult, versmondó versenyekre járt és arra tanított, hogy a versszeretet és az irodalmi közegnek a szeretete pluszt ad – fogalmazott.

Sok gyereknek hiába mondják, hogy „olvass verseket”. Erre azt válaszolta Viktor, hogy attól is függ, a gyerek miként viszonyul az adott versekhez, illetve a kortárs költők milyen benyomást tesznek a fiatalokra.

Sok versenyen voltam, 4. osztályos korom óta verselek." Nyilas Viktor

– Könnyen tanulok verset. Egy óra alatt 3–4 versszak megy hangsúlyozással, a verseny előtti este már csak a finomítás van – tette hozzá.

Bele tudja magát élni

Békési Bence 10-es a Bláthyban, Bánrévén él. – Nekem egy kicsit nehezebben megy a verstanulás, én egy-két héttel előtte kezdek el készülni – vallotta meg. – Nem tudok gyorsan szöveget tanulni, ellenben szeretek. Általánosban, harmadikban volt az első versenyem, és onnantól minden évben részt veszek hasonló megmérettetéseken. Hogy mi a jó egy versben? Kicsit olyan, mint egy könyv. Szabadon engedi a fantáziát, megmutatja az akkori emberek gondolkodásmódját.

1956 októbere immár 61 esztendeje volt. Átérezhetőek valamennyire – akár egy-egy vers kapcsán – az akkori történések?

– Át! Nagyon! – jelentette ki.

Nyolcadikos a Diósgyőri Gimnáziumban Péderi Vivien, aki szerint kevesebb vers van az 1956-os forradalomról, és próbált egy rövidebb költeményt választani. Szerinte a jó versmondó nem kapkod, beleéli magát a műbe, és rendesen kimondja a szavakat, nem harapja el a szavak végét.

Ami nekik való

Székely Gabriella, a Diósgyőri Gimnázium magyar tanára megnyugtat: nem rossz a helyzet a versek kapcsán.

– Ma is írnak verset a gyerekek, engem több tanítványom megtisztel azzal, hogy megmutatják és kikérik a véleményemet, hogy kritizáljam meg – tudtuk meg. – Sokat számít a családi példa: ahol a szülők olvasnak, ott a gyerek is fog. Ez egyre inkább csökken, mert kevés ideje van a szülőknek is olvasni. Úgy próbálom a tanítványaimat rávenni az olvasásra, hogy nem feltétlenül csak az irodalmi kánonban helyet foglaló műveket mutatom meg nekik, hanem ami modern, ami az ő nyelvükön van megírva. Tavaly például az egyik 7.-es osztálynak Tasnádiék Időfutár című kötetet mutattam meg. Mást is kell nekik mutatni. Olyat, ami nekik való. A tanár nehéz helyzetben van, mert nem villog, nem vált képet. Az előadásmód, a meglepetés és a drámapedagógiai eszközök viszik oda a gyereket, hogy figyeljen, és kedvet kapjon.

- Juhász-Léhi István -

A tények

A végeredmény:

1. Sólyom Balázs (Földes Ferenc Gimnázium)

2. Farkas Dávid (Bláthy Ottó Villamos­ipari Szakgimnázium)

3. Bálint Tímea (Kossuth Lajos Gimnázium).

Az ’56-os Szövetség Ifjúsági Tagozatának különdíját Nyilas Viktor (Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnázium) kapta.

A zsűri: Fecske Csaba József Attila-díjas költő, Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze, Varga Gábor, a könyvtár igazgatóhelyettese.

Hagyomány és tisztelet

„A versmondó versenyeknek nálunk két apropója is van. Egyrészt a mindenkori magyar irodalom és annak ápolása nagyon fontos ilyen versenyek meghirdetésével is. Másrészt már hagyomány, hogy a városi ünnepségsorozathoz kapcsolódva a könyvtár ötödik alkalommal rendezi meg az ’56-os forradalom tiszteletére rendezett versmondó versenyt” – fogalmazott Varga Gábor, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgató-helyettese, aki elmondta még: Magyarországon nagy hagyományai vannak a versmondó versenyeknek, de jó, ha van apropója, aminek kapcsán meg lehet szervezni.