Elstartolt a kulturális főváros pályázat. Kié lehet a cím?

Miskolc, Tokaj - Hétfőtől nyújthatják be pályázatukat azok a magyarországi városok, amelyek szeretnék elnyerni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet – jelentette be a Kultúráért Felelős Államtitkárság a napokban.

A benyújtási határidő: december 20., vagyis tíz hónap van arra, hogy elkészüljenek a pályamunkák. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti majd.

Tokaj volt a gyorsabb

Megyénkből két város jelezte korábban, hogy indulna a címért: az egyik Miskolc, a másik pedig Tokaj. Tokaj volt a „gyorsabb”, elsők között jelezte, hogy pályázni szándékszik. Már közel egy éve folyik a tervezés a városban, a részletekről Posta György polgármester és Rudolf Mihály, a város főépítésze is többször beszámolt lapunknak. Tokaj első embere szavaiból kiderült, megvan a részletes ütemtervük is.

„Dolgozunk a pályázaton, hogy olyat tegyünk az asztalra, amivel a tokaji borvidék felveheti a versenyt a megyei jogú városokkal” – fogalmazott. Hangsúlyozta, meg meri kockáztatni, nehezen található olyan hely a világban, ahol valaki ne hallott volna Tokajról és borairól. Vagyis a nevet nem kell bevezetni. Emellett kiválóan működő kulturális infrastruktúrájuk van – utalt a Világörökségi Bormúzeumra, a Fesztivál Katlanra, a színházukra és a zsinagógára. Azt is kiemelte, hogy nem egyedül kívánnak a címmel élni. Úgy gondolkodnak, hogy mind a 27 környékbeli, világörökségi településre szerveznének eseményeket. Több mint álmuk – hiszen a tervek is elkészültek –, hogy újraépítenék Makovecz Imre építész „Sevillai Pavilonját” a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, körülötte alakítanák ki a tokaji kultúra szigetét.

Júniusban jelentette be

Dr. Kriza Ákost, Miskolc polgármesterét először tavaly januárban (amikor Balog Zoltán miniszter bejelentette, hogy újra magyar városé lehet a cím) kérdeztük, hogy kíván-e Miskolc pályázni. Akkor Koczák Szilvia városházi szóvivő reagált a kérdésre: „Miskolcnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy Európa Kulturális Fővárosa lehessen”. Azt is elmondta, vizsgálják azokat a lehetőségeket, terveket, amelyek hozzásegíthetik a várost ahhoz, hogy elnyerje a címet.

A konkrét bejelentés június­ig, az operafesztivál kezdetéig váratott magára: a polgármester a nyitókoncerten jelezte, pályázik a város a posztra.

„A kiírás ismeretében”

Ám azóta sem tudhattunk meg semmit az előkészületekről. Többször érdeklődtünk, ám az önkormányzat válasza mindig az volt, hogy csak a kiírás ismeretében közölnek részleteket. Ez most megtörtént, így a kérdést megismételtük, de lapzártáig most sem kaptunk választ.

Mint ismeretes, Miskolc több mint tíz évvel ezelőtt pályázott már egyszer a 2010-es címért, akkor a második helyen végzett: Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa.

Háttér

Az államtitkári közleményből a következők derültek még ki: a pályázni kívánó magyarországi városok közül az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választja majd ki azt, amely esélyes a címre. Minden pályázatnak olyan kulturális programon kell alapulnia, amely erős európai dimenzióval bír.

ÉM-NSZR, HM

„Merész dolgokat kell csinálni, mert különben nincs értelme az életünknek”

Miskolc, Tokaj - Miért lehetne Tokaj Európa Kulturális Fővárosa? És Miskolc? ...És együtt? Interjú: Rudolf Mihály miskolci építésszel, a megyei építészkamara elnökével, Tokaj főépítészével.

Európa kulturális fővárosa: A jövőre vonatkozó elképzelések kellenek

Miskolc - Piskóti István szerint az Európa kulturális fővárosa pályázat és a cím, a hozzá társuló figyelem, elismertség még mindig nagy lehetőség arra, hogy egy város pozitívan megmutatkozzon a világ, s elsősorban Európa előtt. Interjú: dr. Piskóti Istvánnal, a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet igazgatójával.