Gyémántmise Mezőkövesden: hatvan éve szentelték pappá

Mezőkövesd - Jéger Károly gyémántmiséje emelte az idei Szent László búcsú fényét Mezőkövesden.

Különleges volt a Szent László Templom idei búcsúja, ugyanis a hétfői szentmise egyúttal Jéger Károly nyugalmazott apát, plébános, pápai prelátus gyémántmiséje is volt. Az alkalomra megtelt a templom és sokan köszöntötték a hatvanéves jubileumát ünneplő atyát. Előbb Tóth Imre, az egyházközség világi elnöke méltatta Szent László egyházat erősítős szerepét, majd Jéger Károly munkáját. Fölelevenítette, 1990–2008 közti plébánossága idején felpezsdült az egyházközség élete, az atya pedig mindig kiemelt figyelmet szentelt az időseknek, közvetlen, széles látókörű, fáradhatatlan ember, aki számos értéket teremtett Mezőkövesden. Felújíttatta a nagytemplomot, amely fűtést és új orgonát is kapott, rendbe tetette a temetőt, új ravatalozót építtetett, Csincsén új templom épült, megbecsülte az iskolákat és az alapítványokat, közösséget szervezett, megalapította a Karitász csoportot. Rengeteg fiatal káplán tanulhatott tőle, prédikációiból sosem hiányoztak a tanulságos történetek.

Dr. Ternyák Csaba egri érsek jókívánságait is tolmácsolták, majd Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár méltatta az egyházi hivatást választókat, illetve azokat a keresztény embereket, akik mertek jellé válni, vállalni az ezzel járó nehézségeket. Tállai András országgyűlési képviselő fel­elevenítette, Jéger Károly egy olyan korban választotta az egyházat, amikor az egyet jelentett a számkivetéssel. Több állomáshely után 1990-ben került Mezőkövesdre, nyitottan az új dolgokra, sok tervet hozva magával. Közösséget épített Mezőkövesden, s 2008-as nyugdíjba vonulása után is itt maradt, azóta is társasági ember. Nem felejtette el megjegyezni az atya jellegzetes énekhangját sem, s utalt arra, hogy énektanára operaénekesi pályára szánta.

Visszaemlékezett

Az ünnepelt prédikációjában felelevenítette, első plébánosi állomáshelye, Tiszanagyfalu temploma szintén Szent László oltalma alatt állt. Visszaemlékezett arra, amikor odaérkezett, s arra is, hogy a tervezett 2 helyett 12 évig maradt ott, s közösen sok szépet építettek a helyiekkel, társadalmi munkában. Azután Rakamaz, majd 1990 októberétől Mezőkövesd következett, akkoriban a litánián is tele voltak a padsorok.

Felelevenítette életútját, édesanyja elvesztését, édesapja kálváriáját, azt, hogy hol döntötte el, hogy a papi hivatást választja.

ÉM-TB