„Megkérik, megkérnék a védelem árát”

Miskolc - A menekültkérdésről, a kerítésről, egy esetleges terrorveszélyről is kérdeztük a biztonságpolitikai szakértőt. Interjú: Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.

Az ország legismertebb biztonságpolitikai szakértője dr. Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, napi szereplője a televíziók politikai műsorának. Mint a Biztonságpolitikai Kutató Központ vezetője mostanában egymást követő külföldi szakmai konferenciák állandó résztvevője és előadója. Ritkán tud eleget tenni a hazai, vidéki meghívásoknak. Az elmúlt hétvégén Miskolcon tartott előadást, akkor beszélgettünk vele.

Minek tudható be, hogy a déli határainkon felépült kerítés miatt számos nemzetközi bírálat érte a magyar kormányt?

Nógrádi György: Nem dicsekvésképpen mondom, de jómagam a kerítés felhúzásának bejelentése előtt kilenc nappal már arról nyilatkoztam, hogy a migránsáradat megfékezésére nincs más lehetőségünk. Ezt a megoldást nem sugalltam, de más hatékonyabb védekezési módot nem ismerünk a világban. Végül is, ha a véleményem számított a döntésben, erre akár büszke is lehetnék. A kormány ellen indult – véleményem szerint – inkorrekt támadásoknak pedig egyetlen oka az, hogy racionális előrelátással kiszámolták, a menekültek új útvonalat választanak, s ezzel nekik okozunk gondot. Egyébként mi a világon ötödikként húztuk fel az országhatárokat lezáró kerítést. Az Egyesült Államoktól Izraelig többen megelőztek minket ebben a védelmi rendszerben.

Rejtély számunkra, hogy ha a menekültek legálisan, a hivatalos átkelőhelyeken is jöhetnek, miért a zöldhatárt választják?

Nógrádi György: Egyszerűen azért, mert a többség nem szeretné, ha beazonosítanák, tart attól, hogy felfedik a kilétét. Ez abból is kikövetkeztethető, hogy még Szerbiában eldobálták a dokumentumokat és a mobiltelefonokat. Ezek ugyanis alkalmasak a beazonosításukra. Ha repülőn jönnek, akkor már a felszállás előtt igazolniuk kell magukat, ideérve pedig regisztrálják őket. Megértem a humánus gondolkodásúakat, akik a szerencsétlenek láttán nem ismerik fel a migrációs hullámban rejlő nemzetpolitikai, nemzetbiztonsági kockázatokat. Ez persze nem is a feladatuk, ebben a kérdésben a politikusoknak, az Európát vezetőknek van óriási felelőssége.

A párizsi merénylet után érzékelhető-e bármilyen terror­veszély Magyarországon?

Nógrádi György: Kijelenthetem, hogy nálunk ennek minimális az esélye. Persze nem is zárható ki. Szerencsénkre a magyar kormány kezdetektől jól és példásan kezeli a migrációs népvándorlást. Nincs muszlimfóbiánk, de minden energiánkat az ezzel kapcsolatos veszélyek elhárítására koncentráljuk. Tudni kell, hogy a hazai lakosság 0,03 százaléka muzulmán, pontosabban 30 ezren vannak. Németországban csak a törökök száma meghaladja a négymilliót. A franciák 12 százaléka muzulmán. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy volt francia elnök már hét évvel ezelőtt kijelentették, náluk két párhuzamos, egymástól nagyban különböző társadalom alakult ki. Akkoriban nyíltan kimondták, vége a multikulturális együttélésnek, ennek a jövője beláthatatlan kockázatot jelent. Megjegyzem, a hazai muzulmánok többsége itt végezte az egyetemet, a felső középosztályba integrálódott és a titkosszolgálatok szerint nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot.

Nem egészen világos, hogy Törökország és Görögország miért fogadja a menekülteket, miért nem akadályozza meg az Európába vonulásukat?

Nógrádi György: A politikai tárgyalások, alkudozások háttere nem mindig szalonképes a nyilvánosság számára. Mindkét állam tudja, hogy rajtuk keresztül 85 millió muzulmán szabadulhat a kontinensünkre. Megkérik, kérnék a védelem árát. A törökök hárommilliárd eurót és a vízum eltörlését követelik. Közben évtizedek óta szeretnének csatlakozni az unióhoz. A görögök se adnák olcsón magukat, a százmilliárd eurós adósságuk leírását kérik a határaik őrzéséért. Mivel a kölcsön nagy részét Németország állta, nem sok az esély a teljes megegyezésre. Szerbia ugyancsak üzleti lehetőségként kezeli a népvándorlás zajlását. Ráadásul a magyar kormány tisztes előzékenységgel jelezte a horvátoknak, hogy a déli határzár kiépülése után mire számítsanak. A vége az lett, hogy az ottani regisztrációs rendszer egy nap alatt összeomlott. Tartok tőle, hogy a schengeni határok megszűnnek, az unió tagállamai sorra állítják vissza a határellenőrzést, a zöldhatárok védelmét. Ami egyben nem csak egy alkalmi gazdasági káosszal járhat. Magát az uniós együttműködés végét is jelenthetik, ha a közösség felelős vezetői a maratoni tárgyalások helyett nem a gyors és szakszerű biztonságpolitikai intézkedések mellett döntenek.

Miért vizionálja 85 millió potenciális migráns megjelenését Európa határai mentén. Ennyire katasztrofális a helyzet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában?

Nógrádi György: Színpadiasan szólva még ennél is tragikusabb. Irán és Szaúd-Arábia között egyre élesebb a síita–szunnita vallási ellentét. Oroszország elveszítette az észak-afrikai katonai bázisait, de a szíriai kikötőt semmiképpen se akarja feladni. Mindenkit meglepett az orosz medve beavatkozása Asszad elnök mellett, az Iszlám Állam ellen. Törökországnak és Iránnak komoly egyeduralmi törekvései vannak a térségben. Mindezek együttesen olyan gyúlékony elegyet alkotnak, hogy a nagyhatalmak kellő politikai józansága nélkül lángba borulhat az egész térség, ahonnan az említettnél több menekültre is számíthatunk.

Van esély az Iszlám Állam, a kalifátus felszámolására?

Nógrádi György: Az Isist az Egyesült Államok kreálta Irán ellenében. Mint a Hezbollahot és az Al Kaidát is. Csak szokás szerint minden ilyen szervezet egy idő után önállósítja magát és elszabadul, mint egy hajóágyú. Lásd a tálibokat, akik valamikor az afganisztáni szovjet invázió megfékezésére „lettek kitalálva”. Az Iszlám Állam jelenlegi területe csaknem olyan nagy, mint Nagy-Britannia, viszont a lakossága csupán néhány millió. Nem egyszerű a kiiktatásuk. Nem lehetetlen, de elhúzódó folyamat és nem kiszámítható ellenfelek.

A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, Izrael a harmadik nevető fél ebben az arab csatározásokban.

Nógrádi György: Izrael szerencséje, hogy a szomszédos egyiptomi katonai vezetéssel sikerült egy kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatot teremtenie, és a legnagyobb közös határral rendelkező Jordániával is békében megvannak. Így most csak a szíriai és a gázai határaik védelmére koncentrálhatnak.

Mi az oka, hogy az olajkutak mentén zajló háború idején a kőolaj hordónkénti ára történelmi mélypontra süllyedhetett. Idáig ez fordítva volt.

Nógrádi György: Az olajárak alakulása egy jól kifundált politikai stratégia része. A szaúdiak nem csökkentették a termelést, s közben levitték az árakat. Ez egy gazdasági fegyver, eredményeként Oroszország pozíciója könnyen meggyengíthető. S egyben az Iszlám Állam, valamint Teherán is jelentős árbevételtől esik el. Végül mindez jótékony hatással van az unió olajban szegény tagállamainak a fejlődésre. Kicsi a világ, minden mindennel összefügg.

- Szántó István -

Névjegy: Nógrádi György