Nézőpont: Kaszt

A döntéshozók elsősorban nem a saját gyermekeiknek szánják a fizikai munka elismerést érdemlő életútját. Bujdos Attila írása.„Lapítanak a gyermekük iskolájáról faggatott fideszesek”, a cím, szó szerinti idézet a hvg.hu-ról. A szerző a kormánypártok parlamenti képviselőit kérdezte, milyen középiskolát választottak saját gyermekeik számára. Az érdeklődés időszerű, heves politikai vita bontakozott ki a napokban a gimnáziumi tanulók számának lehetséges csökkentése miatt, az ellenzéki pártok egyenesen a középkor visszatérését látták ebben, és azzal vádolták a kormányt, hogy el akarja venni a diákoktól a továbbtanulás lehetőségét, emlékeztet a portál. Az államtitkár állítja, a szakképzés megerősítésével – amelynek célja a fizikai munka elismertté és megbecsültté tétele – senkit nem akarnak a gimnáziumi képzéstől eltántorítani.

A százhuszonhárom megkérdezett közül egyébként mindössze hárman válaszoltak a hvg.hu kérdésére.

Ízlés dolga persze ezt a kormánypártiak lapításának, vagy beszédes csendnek nevezni, de konkrét válaszok híján tényleg nem zárható ki a lehetséges magyarázatok sorából, hogy a döntéshozók elsősorban nem a saját gyermekeiknek szánják a fizikai munka elismerést és megbecsülést érdemlő életútját. Ez emberileg még akár érthető is lenne: ki ne akarna az övéinek jobb sorsot, néha az övéi képességeitől akár függetlenül is, ha meg a tudást és felkészültséget tekintve nem érdemtelenül, akkor pláne. Az is felfogható, ha a politika – természeténél fogva – elsősorban nem erkölcsi kérdésekre keres morális értelemben is helytálló válaszokat. De bármennyire a praktikum terepén mozog is, eshet erkölcsi megítélés alá: helyes-e, ha a közjó szolgálatára esküdött döntéshozók nem a mindenki számára lehető legjobbat akarják, ha a „nekünk már megvan” önös pozíciója eleve kizárja őket a beleérző mérlegelésből, hogy miként lehetne meg akkor másoknak is.

Az egyik fővárosi gimnázium tanárainak az oktatás átalakítása miatti tiltakozásában meg is jelenik ez az érv: az iskolarendszer a jövőben végképp beáll egyfajta kasztrendszer szolgálatába. A felelősségre is figyelmeztet ez a mondat: a mindenkinek esélyt ígérő társadalom – szándékosan, vagy szándékolatlanul – elveheti a feltörekvés esélyét, mielőtt valóban odaadná.

- Bujdos Attila -