Nézőpont: Ezek felállnak bárhonnan...

Jön felfelé egy egyre népesebb nemzedék, amelyik már beleér a politizáló és szavazó korba. Kiss László jegyzete.Nagyjából mindenkinek a könyökén jön ki, amikor arról kezd valaki beszélni, hogy az új generáció az bizony már másként gondolkodik, mert a digitalizált világ, az internet egész másra neveli, nevelte őket. De felettébb tanulságos most olyan látványos módon szembesülni ezzel, mint a felsőoktatás ügyében.

Most nem egy kormányellenes agitáció jön, mert azt le kell szögezni: a fiatalság mindig a fennálló hatalom ellen lázad. Hiába dörzsölik most a tenyerüket az ellenzékben ülők, hogy jól megkapja Hoffmann Rózsa, meg Balogh miniszter úr is, afelől egy szemernyi kétségük ne legyen, ha ők lesznek hatalmon, ugyanúgy céltáblává válnak egy pillanat alatt, mint elődeik. Ugyanis pont ez az új generáció egyik jellegzetessége, hogy életstílusban, ügyekben, megoldandó problémákban gondolkodnak, nem pedig ideákban, pártokban.

Nagyon tanulságos volt figyelni, ahogy a diákok tárgyaltak a tiltakozások forróbb napjaiban. Hogy simán felvették mobilra a médiafelelősök hablatyolását, miért is nem kellene ezt azt beolvasni és adásba tenni. Ahogy felálltak a miniszterrel folytatott tárgyalás egy pillanatánál, amikor azt látták, hogy az ilyen típusú politikai egyeztetések koreográfiája szerint történik minden, nem pedig az akkori konkrét kérdésekre konkrét válaszok születnek. Itt nemcsak arról volt szó, hogy mit akar a kormány és mit a diákok, hanem kétféle életlátás, generáció ütközött.

Talán itt lelhető fel a lényeg. Jön felfelé egy egyre népesebb nemzedék, amelyik már beleér a politizáló és szavazó korba. Mi – és még utánunk következően még nagyon sokan – alapvetően abban nőttünk fel, hogy némi lázadozás után szépen elfogadtuk az amúgy régen érvényben lévő társadalmi, érvényesülési, közéleti szabályrendszereket, stílust. Ők más helyzetben vannak, mert egyrészt van egy teljesen külön világuk a neten, amelybe a politika nem képes, nem tud beleszólni, beleavatkozni, másrészt pedig anélkül ismerhetik meg a világ számos ideológiai, és felfogásbeli áramlatait hogy fel kellene állniuk a laptop elől. Ezt tetézi, hogy egyre inkább csak magukra vannak utalva, ami a megélhetést, karriert, családalapítást illeti. Ők érzik meg legjobban, mit jelent az, amikor az állam kivonul számos területről. És persze a nyugdíjasok, de ők nem szerveződnek a neten és nem foglalnak hidat.

Az világosan látszik, hogy a „szervezz a fiataloknak nekik címzett pártszervezetet”, meg indíts egy-két blogot, jópofa weboldalt, nem működik majd. Itt sokkal többről és másról van szó, aminek most itt e kis felületen még egy vonatkozását világítanám meg. Jelesül a stílusról. Soha nem volt akkora szakadék a társadalom vezetői és a fiatalok között stílusban mint most, amikor ezt a digitális forradalom hatalmassá tágítja. És ez, ahogyan beszélünk, amit mondunk, amilyen a humorérzékünk, amit kisugárzunk – mint egyén, mint párt – egy kommunikációs és virtuális társadalomban, létkérdéssé válik, mert néhány elcseszett mondattal eláshatjuk magunkat könnyedén. Tehát kedves politikusok meg kell tanulni szót érteni a az „Y” generációval, mert ezek olyanok ám, hogy simán felállnak bárhonnan és bohócot csinálnak bárkiből a neten. De ők a jövőnk: okosak, tájékozottak, nyitottak. Mi fogunk alkalmazkodni, a korábban születettek hozzájuk és nem ők hozzánk...

- Kiss László -