Nézőpont: Egyformán jó

Egyformán jó lesz-e az iskola a határszéli apró faluban és a budapesti belvárosban pusztán attól, hogy innentől mind a kettő állami... - Bujdos Attila írása.A kormány egyértelművé tette, hogy mivel az ország jövőjét az oktatás, a köznevelés minősége határozza meg, ezért az állam felelőssége biztosítani az egyformán jó iskolát. Az oktatásért felelős államtitkár hívta fel erre a figyelmet egy friss interjúban (Magyar Nemzet, 2013. január 2.). A KDNP szakpolitikusa ezzel indokolva sorolta a legnagyobb horderejű intézkedések közé a köznevelési intézmények fenntartásának állami átvételét – tudjuk: az államosítással kezdődött az új esztendő. Mármost az nem teljesen világos, hogy az említett célt valóban szolgálja-e majd ez a változás, és ha igen, pontosan hogyan, szóval, egyformán jó lesz-e az iskola a határszéli apró faluban és a budapesti belvárosban pusztán attól, hogy innentől mind a kettő állami. Nyilván ez elsősorban szakmai kérdés, szakmai válaszokat kíván, bár jelzem, erősen kétkedő mondatokat fogalmaznak meg az oktatás átalakításával kapcsolatban az oktatás szereplői is. Így a laikus sem alaptalanul gondolhat arra, hogy az ok-okozati összefüggés bemutatására az oktatási kormányzatnak nem ártott volna több időt és energiát fordítania – csak van olyan érvrendszer, ami elfogadható magyarázatokkal szolgálna.

Az államtitkár egyébként igazat mond, amikor azt állítja: a gyerekek tudásában megengedhetetlenül nagy különbségek alakultak ki, esélyeiket nem a tehetségük, és a szorgalmuk határozta meg eddig, hanem az, hogy hová születtek, melyik iskolába jártak. Ezen a helyzeten a magyar közoktatás mostanáig érdemben tényleg nem volt képes változtatni. A kérdés innentől az, hogy amit a mai oktatási kormányzat akar, szakít-e ezzel a gyakorlattal.

Az is kétséges egyébként, hogy oktatási ügyekben létezik-e valóban laikus álláspont – valahogyan mindenkit érint, ami történik, ha máshogyan nem, például azért, amit az államtitkár hozott szóba: az ország jövőjéről beszélünk. Eltérő felelősséggel, de mindenkinek van köze hozzá – ezért nem lehet öncélú a kíváncsiság, hogy az iskolák állami átvétele valóban szükséges feltétele-e az egyforma jóságnak, és mi minden kellene még hozzá. Például korszerű, a világ változásainak megértését, elfogadását segítő, a világ változásaihoz való alkalmazkodást lehetővé tevő tudás. Motivált, figyelmes pedagógusok, tanulni akaró diákok, akik belátják, hogy a tudás érték, a boldogulás eszköze. És mindenekfölött olyan társadalmi közeg, ami valóban lehetővé teszi a boldogulást annak, aki rendelkezik a tudással. Ma nem látni, hogy ez és így együtt lenne.

- Bujdos Attila -