2012.09.21. 08:58

Nem folynak, csak csordogálnak

Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Van ahol öt méterrel kisebb a folyók vízszintje, mint a 210-es nagyárvíz idején.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Van ahol öt méterrel kisebb a folyók vízszintje, mint a 210-es nagyárvíz idején.

Ahol nincs mesterséges duzzasztás, a „történelmi minimumonkhoz” közelít megyénk folyóinak vízszintje. Nem ritka, hogy a kisebb vízfolyások teljesen elapadtak a hosszan tartó csapadékmentes időszak nyomán. Míg jó két esztendővel ezelőtt az évszázados méretű árvízzel köszködtünk, addig most akát még 5 méterrel is alacsonyabb a Sajó, vagy a Hernád vízszintje, mint az ominózus 2010-es nyáron.

A Csont Csaba, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvízig) védelemvezető-helyettese által citált adatok ékes bizonyítékai a cseppet sem rózsás vízügyi helyzetnek. „Az álatlunk felügyelt területen az átlagos években a 600-800 milliméter közötti csapadékmennyiség a jellemző. Ugyan 2010-ben meghaladta az 1000 millimétert is, de azóta drasztikusan csökkent vízfolyásaink pótlása, hiszen tavaly a 2010-esnek csak fele csapadék hullott és idén is folytatódott ez a tendencia – ezt mindenki érezheti saját bőrén is –, augusztus végéig úgy 260 milliméternyi volt a lehullott eső. A legkevesebb csapadékot a Hernád és a Sajó völgyében, valamint a dél-borsodi területeken mérték: több állomáson 180-200 milliméter alatt maradnak a mért értékek. Nem csoda hát, hogy vízfolyásaink vízhozama jelentősen csökkent...”

Segítenek a duzzasztók

Azok a folyóink, amelyen duzzasztó- és erőművek működnek, a vízszintingadozás szerencsére kisebb – tudtuk meg a szakembertől. – A Tisza esetében a tiszalöki vízlépcső, vagy a Hernádon a hernádszurdoki fixgát, illetve a felsődobszai, gibárti, kesznyéteni erőművek segítik a vízmegtartást

„Kevesen tudják, hogy mekkora jelentősége van ilyenkor a tiszalöki vízlépcsőnek, amely Tiszán kívül a Bodrog vízjárására is kedvező hatást gyakorol. Duzzasztó hatása a Tiszán Dombrádig, a Bodrogon az országhatárig érvényesül és – ez nagyon fontos – jelentős a szerepe a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer vízpótlásában, illetve Debrecen város vízellátásának biztosításában” – hangsúlyozta Csont Csaba. A kisvízfolyások esetében a hosszan tartó csapadékhiányos időszakok sajnos azok teljes kiszáradását is eredményezhetik.

A megoldást egy mérsékelten csapadékos időszak jelenthetne, amely időben és mennyiségében is elosztva, – az extrém nagycsapadékoktól mentesen –, átáztatná a kiszáradt hazai és a külföldi vízgyűjtőket. „A csapadék jelentős része beszivárogna a talajba, s annak vízkészleteit növelné, másik része összegyülekezve a folyók, illetve kisvízfolyások medrében folyna le, részben pótolva a jelenlegi vízhiányos időszak negatív vízmérlegét” – mondta a szakember.

ÉM-SZB