Nézőpont: A vakablaktól a sárga csekkig

A vakablak nem építészeti elem, hanem adóügyi kategória. Mindennek történelmi gyökerei vannak, ugyanis a régi pesti vagy vidéki belvárosi házakon látható klasszikus vakablak – amely úgy néz mintha ablak lenne, de üveg helyett fal zárja le a nyílást – párizsi eredetű. Kiss László jegyzete.Egy fantáziadús uralkodó aszerint adóztatott egykoron, hogy hány ablak volt egy házon. Mitagadás nem rossz megközelítése ez az ingatlanadónak, hiszen nyilván egy palotán sok ablak van, egy viskón kevesebb. És egyszerű is felmérni, valamint a fellebbezési folyamat is elég rövidke lehetett…

No de a polgárokat akkor sem ejtették a fejükre, befalazták a sokba kerülő ablakokat és kész. Így született meg a vakablak. Adóügyi ötletekkel mostanság is szembesülünk, látszik, hogy működik az agytröszt, hiszen produkálnunk kell a megfelelően leszorított államháztartási hiányt, különben megy az egész ország a levesbe. Minden új ötleten érződik az a szorítás, hogy egyrészt gyorsan kell valahonnan bevételt varázsolni, nincs idő a vacakolásra, időigényes reformokra. Másrészt tapintható az a kínlódás is, hogyan lehetne az alapvető ellátórendszerek, társadalmi juttatások választói húsbavágó reformját elkerülni, plusz megőrizni a szent tehén, az egykulcsos szja épségét.

De nem vagyok igazságos, mert messze nem csak ez történik. Például a tandíj megvalósult – csak nem így hívják. Alapos prés és szerkezeti reformkényszer nyomása alá került a felsőoktatás, és akárhogy facsarjuk, a helyzet az, hogy kevesebben mehetnek egyetemre tisztán állami pénzből. Az egészségügy egyelőre nem tudni merre tart, ugyanis azért attól egyelőre mindenki ódzkodik, hogy kimondja: az egészségügy alapvetően fizetős, persze megfelelő szociális elemekkel, és a zsebbe dugás helyett lehet a kasszához fáradni. A szociális juttatásoknál is elkezdődött egy jelentős fordulat: például segély utalványban, és a lehetőségek is változtak alaposan, és hát az ingyen vagy olcsó vonatozásnak is lőttek. A megyei intézményhálózatok államosítása is előrevetiti a rendes fogyókúrát, nem beszélve az egyéb közszolgáltatók – víz, távhő-átalakításáról.

Tehát akkor mégiscsak zajlana a nagy szerkezeti reform, csak részekre bontva, álcázva, bújtatva, hogy ne sokkolja a jónépet? Nemcsak a telefon és „sárga csekk” adó az ami történik?Valami van, de nem az igazi – mondta Arkagyij Rajkin. Mert az igazi az lenne, hogy ha ezeknek az átalakításoknak jelentős társadalmi tudat és viselkedésépítő hatása is lenne. Ha világosan láthatnánk honnan hová és miért. Ha világosan kitűzött, egyértelmű célokért kellene elviselni sokmindent. Az önmagában nem lehet cél, hogy valami olcsóbb legyen vagy több adót termeljen. Őszintén kellene beszélni arról milyen  MÁV-ot, egyetemeket, múzeumokat, színházakat, kultúrát és egészségügyet akarunk – de nem a szólamok szintjén, hanem konkrétan. Ez vagy az legyen fizetős, az meg nem, ennek és annak ez fájni fog másoknak meg nem, kiken tud az állam segíteni kiken nem, és így tovább. Politikai avagy kommunikációs értelemben persze ez illúzió. Ezen a területen azért inkább ez a mondás dívik: világos mint a vakablak.

- Kiss László -