Közösen Mikulást várni is jobb

Miskolc - Együtt ültek a nézőtéren, kéz a kézben alkották a kört, s együtt alkottak. Egészségesek és a „kicsit mások".Megnéztük hogyan készülődnek a különböző fogyatékkal élők és az egészségesek az ünnepekre a miskolci Ady Művelődési Házban. Jószerivel alig jutottunk be, hiszen már az előtérben is hatalmas a nyüzsgés. A Mikulás-váró program részeként rendezett játszóházban a Szimbiózis Alapítvány, a Miskolci Autista Alapítvány és az Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány (ÖMÉFA) lakói, foglalkoztatottjai együtt készítik a karácsonyi ünnepkör szebbnél szebb díszeit a környékbeliekkel. Részben szó szerint, részben pedig úgy, hogy az előre elkészített alapanyagokat a rendezvényre spontán érkezők fejezik be, s vihetik haza magukkal.

Elismeréssel

– Két gyermekemmel vagyok itt, szeretném, ha természetes volna a számukra, hogy a fogyatékkal élők is normális emberek, akiket így kell elfogadni. Megnézegettem a kis alkotásaikat, minden elismerésem! - fogalmazza meg többek véleményét Bodzásiné Dóczi Tímea. A színpadon a Szimbiózis Alapítvány lakóotthona táncos lányainak előadását csípjük el. Ez a csoport vadonatúj számot tanult be, egyhavi munkájuk van benne. Láthatóan nagyon élvezik, akárcsak a nézőtéren ülő társaik, akik közül nem mindenki képes kivárni a produkció végét: közben is fel-felcsattant a taps.

Nagy Enikő, az ÖMÉFA munkatársa kicsit szabadkozik: kevésnek bizonyult az 50 gipszforma, amit saját műhelyeikben készítettek, akkora az érdeklődés. Míg kollégái gyorsan fordulnak egyet az újabb adagért, a festékes tégelyek mellől több gyerek inkább el se mozdul, nehogy lemaradjon a díszítés lehetőségéről. Mások gyertyát öntenek buzgón, vagy piros filcszíveket varrnak, fiúk-lányok együtt. Akitől ellesik a mozdulatot, ugyan nem teljesen egészséges, de számít az?!Barsi Csaba táncba hívja a kicsiket és nagyokat, a gyerekeket, az örök gyerekeket is. Kéz kezet fog, barátsággal, örömmel, szeretettel. Természetesen.

Szalóczi Katalin