Kutyavilág: jön az ebadó

Miskolc, Ináncs – Ha megszületik az új állatvédelmi törvény, az önkormányzatok bevezethetik az ebadót.Ha bevezetik az ebadót, az a havi 300 forint engem nem vágna földhöz, de egyáltalán nem örülök neki, mert úgy látom, hogy az állam újabb ürüggyel akar pénzt behajtani az emberektől – mondta lapunknak Bordás Attila vállalkozó és kutyatartó, hozzátéve –, ha Miskolcon valóban ebadót kell majd fizetni, valószínűleg sokan megszabadulnak a kutyájuktól, hiszen munkám során látom, hogy egyre kevesebb pénz van az emberek zsebében.

Készül az új állatvédelmi törvény, mely többek között azt tartalmazza, hogy az önkormányzatok maguk dönthetnek az ebrendészeti hozzájárulás (ebadó) bevezetéséről. Összege legfeljebb havonta 300 forint lehet, a befolyó pénzt az önkormányzatok ivartalanításra és állatjóléti feladatok finanszírozására költhetnék.

A törvény után

Miskolcon még nem tudni, hogy dönt majd a képviselő-testület az ebadóval kapcsolatban, hiszen először meg kell várni a törvény megszületését, mondta lapunknak Csiszárné dr. Sajgó Erika, a polgármesteri hivatal hatósági főosztályának vezetője. Megtudtuk, Miskolcon nagy létszámban élnek ebek. Két évvel ezelőtt körülbelül 17 ezer kutyáról tudott a hatóság, de ez a szám nem pontos. Így tehát jelentős adóbevételre számíthatna a város az ebtulajdonosoktól, de az adó bevezetése mindenképpen mérlegelést igényel, hangsúlyozta a főosztályvezető. Jelenleg az ebtartást a hatályban lévő állatvédelmi törvény és helyi rendelet szabályozza. Sokan nem tudják, de ezekben többek között az is szerepel, hogy a kutyaürüléket a gazda köteles eltakarítani a közterületekről. Családi házas övezetben egy háznál maximum két kutya tartható, társasházban csak egy. Ha a kutyatulajdonos ennél több kutyát szeretne gondozni, egyedi állattartási kérelmet kell benyújtania a hivatalhoz. Ha pedig valakit zavar, hogy szomszédja több kutyát tart a megengedettnél, szintén a hivatalhoz fordulhat, ahol bejelentése után kivizsgálják az ügyet.

Kételkedik

Állatvédők szerint az ebadó bevezetésével megnőhet a kóbor kutyák száma. Ez pedig nagy problémát okozhat az állatmenhelyeken, melyek már így is telt házzal működnek. Kövér Lívia, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány menhelyvezetője alapvetően nem tartja rossz ötletnek az ebadót, hisz az forrása lenne az ivartalanításnak és a kutyák csipes nyilvántartásának, de kételkedik a mostani tervek sikerében. Véleménye szerint az sem lenne igazságos, ha az adóbevételből csak a „sintértelepeknek” jutna, az alapítványok által fenntartott menhelyeknek pedig nem.

Nincs pénzük az embereknek

Egy kisebb településen is érdeklődtünk, a törvény megszületés után be kívánják-e vezetni az ebadót. Kiss Péter, Ináncs polgármester ezt nem tartja jó ötletnek. Azt kérdezte lapunktól: most kérje el az adót azoktól az emberektől, akik még az eboltás 3500 forintos költségét is csak nehezen tudja kifizetni? Az idősek kevéske nyugdíjukból élnek, a fiatalabbak közül sok embernek nincs munkája. A településen 350 kutya él körülbelül, a falu 20 milliós forráshiányán már nem segítene az a havi 100 ezer forint, ami az ebadóból befolyna, tette hozzá a polgármester.