Két tucat csontváz a miskolci múzeum előtt

A hírek szerint kéttucatnyi csontváz került elő a Herman Ottó Múzeum előtt épülő Pannon-tenger múzeum építkezésénél. Elindult a szóbeszéd a városban: mivel a múzeum épülete volt korábban a pártház, így biztos, hogy az 50-es években, vagy később, az 56-os forradalom idején kivégzetteket temették a tömegsírba. Biztos, hogy nem az 50-es években kivégzettek sírját tárták fel, mondta az Észak-Magyarországnak dr. Kővári Ivett bilológus-antropológus, a múzeum régészeti osztályának munkatársa.

– Már találtak néhány csontvázat az építkezés kezdete óta, de most, a keleti oldalon is előkerült 16-17 újabb, így összesen eddig 22 – mondta. Megjegyezte, volt, amelynek csak az alsó végtagjait találták meg, ami arra utal, hogy korábban már megbolygatták a földterületet.

Kővári Ivett szerint az a legvalószínűbb, hogy a Tanácsköztársaság, vagy a második világháború idején kerültek a tömegsírba a holttestek. Ruhájuk nem maradt meg, gombok, bicska, és néhány orvosi-gyógyászati eszköz tartozik még a leletek közé: hasi dréncsövek, amputált lábak.

A szakember szerint az a legvalószínűbb, hogy katonai kórház működött itt, és az ott elhunytakat temették ide. A halottak között egyébként egyetlen nő van, a többiek férfiak, vagy 17-19 év közötti fiatal felnőttek. Az sem valószínű, hogy katonák voltak, legalábbis a gombmaradványok nem utalnak erre.

– Az tény, hogy működött itt kórház az 1800-as évek közepén, az is, hogy kolerajárványban sokan haltak meg Miskolcon, de mégsem abból a korból származnak a csontvázak – folytatta Kővári Ivett. – A pisztolylövedékek, a pénzérmék inkább 1919-re utalnak, de a második világháborút sem zárhatjuk ki.

Az is biztos, hogy nem kivégzettekről van szó, jegyezte még meg. Valamint azt is, hogy az ásatásvezető kutatásba kezdett a levéltárban, egy valószínűsíthető temetőtérkép után. A biológus-antropológus hangsúlyozta, további vizsgálatokra van szükség, hogy tisztábban láthassunk.

ÉM-HM