Könnyebb lenne könnyűből?

Lényegében két hónapnál kevesebb idő áll már csak rendelkezésére azoknak a családoknak, akiknek az otthona összedőlt a júniusi árvízben, hogy – az állami támogatás igénybevételével – újjáépítsék házukat. A hétfő szerződéskötési határidő volt (ezt – mint Németh Csabától a felsőzsolcaivárosháza sajtóreferensétől megtudtuk – meghosszabbították 8-áig), így nagyüzem volt a hivatalban hétfőn. Információink szerint 64 szerződési kérelem biztosan van, amelyek közül 48-at alá is írtak tegnapig. A meghosszabbított határidőtől azt remélik a polgármesteri hivatal szekemberei, hogy elegendő idő lesz a többi szerződés ellenjegyzésére és az addig még beérkezők feldolgozására. Az is körvonalazódik, hogy az előzetes felmérések szerinti mintegy félszáz lakásvásárlási igény 20-25-tel biztosan gyarapszik. Végleges számokat mindkét kategóriában a hét végére ígért Németh Csaba.

Azt is megtudtuk, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felsőzsolcára települt szakemberei segítenek abban, hogy a kivitelezői szerződések is mihamarabb „tető alatt legyenek”.

Az eleve szűkös határidő betartását azonban még egy vita nehezíti: hagyományos, téglás eljárással épüljön a ház, vagy az egyre kedveltebb könnyűszerkezetes módszerrel. A kedélyeket az borzolja a városban, hogy a felsőzsolcaiképviselőtestület döntése értelmében aki könnyűszerkezetes technológiával építi újjá házát, négyzetméterenként 20 ezer forinttal alacsonyabb árhoz kap támogatást.

Ez ellen tiltakozott hétfőn az érintett tizenhárom család Budapesten. Az egyik demonstráló, Martinovszky Tamás arra hivatkozott, hogy azért választotta a könnyűszerkezetes technológiát, mert Felsőzsolcánkorábban is voltak már ilyen épületek, amelyek csekély károsodással élték túl a júniusi árvizet. Másik demonstráló arról számolt be, hogy a szomszédja könnyűszerkezetes házban lakik és az árvíz után csak a belső gipszkarton borítást kellett kicserélni és újra lakható lett.

A tiltakozók elmondása szerint az általuk választott építési technológia egyik ellenzője Rudolf Mihály, Felsőzsolcatanácsadó főépítésze. A megszólított meggerősítette, hogy véleménye szerint a könnyűszerkezet nem elég tartós. Ráadásul az elkövetkező évtizedben nem zárható ki újabb, a várost is veszélyeztető nagyárvíz levonulása, hiszen ennyi idő kell körülbelül, hogy a Boldván megépüljenek a tervezett tározók.

Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet építő tagozatának elnöke szerint nincs szó arról, hogy rövid lenne az élettartama a könnyűszerkezetes házaknak. Elmondta: „ezek a házak állva maradtak az árvízben.”

Rudolf Mihály magyarázatként elmondta, hogy a felsőzsolcaiönkormányzat előbb a téglaházak kivitelőzivel tárgyalt, és az eredetileg ajánlott 160-170 ezer forintos nettó négyzetméter árat sikerült 137 ezer forintra lealkudni. A könnyűszerkezetes vállalkozók 90-120 ezer forintos négyzetméter árat ajánlottak. A főépítész más árajánlatokat is figyelembe véve határozta meg a 117 ezer forintos fajlagos árat. Így alakult ki a 20 ezer forintos differencia.

ÉM-SZB