Hímes tojás, tojásfa

Bár „játszóháznak” nevezték, mégsem csak játékkal töltötték az időt azok gyerekek, akik a szombat délután részt vettek a Miskolci Galériában szervezett húsvéti játszóházon. Miután egy rövid, de annál érdekesebb „előadáson” megtudták, miért is olyan fontos számunkra és a természet számára a tavasz, miért is a nyúl, a tojás és a bárány a legfontosabb jelképek, s valójában mit is ünneplünk húsvétkor, körülülték a különböző anyagokkal bőven borított, hosszú asztalt, és megtanulták, hogyan készíthetnek változatos technikákkal hímes tojást vagy tojásfát.

A Miskolci Galériában a nevezetes ünnepek környékén gyakran tartanak hasonló rendezvényeket, ahová szívesen visszajárnak a gyerekek. Törőcsik Lili Dorka és kishúga, Hanna Barbara is gyakori vendégek itt, a mostani játszóházban is otthonosan mozogtak. Miközben Dorka egy hímes tojás díszítésén dolgozott, megpróbáltuk megfogni kérdésünkkel: „tudod-e, mit ünneplünk húsvétkor?” A kislány egy percig sem jött zavarba, miközben felragasztott egy virágforma papírdarabkát az előre megfestett, kifújt tojásra, kissé szégyenlősen, de szabatosan válaszolta „Jézus feltámadását". Kishúga pedig hozzátette: „a tavaszt”. A Miskolci Galéria játszóházainak ez a legnagyobb előnye: nem csak a gyerekek kézügyessége fejlődik általa, de az adott ünnepről, a hozzá kapcsolódó hagyományokról is sok mindent megtanulnak „játék” közben.

Legutóbb a farsang nyújtott apropót a játszóház megszervezéséhez, most az azt követő böjti időszak végét jelentő húsvét. Mint ezeken a rendezvényeken mindig, most is 25-30 gyerek gyűlt össze, akik még azután se szívesen indultak haza, hogy elfogyott a nassolnivaló kalács és a tea, illetve az utolsó flittercsillagot is felragasztották a hímes tojásokra.

A húsvéthoz kapcsolódó hagyományaink hihetetlenül gazdagok, de ha ezeket nem sikerül átadnunk a bennünket követő generációknak, elvesznek. Ennek megakadályozására pedig nehezen lehetne jobb módszert kitalálni, mint a Miskolci Galériában megrendezett játszóházat, ahol – miközben például „guri-technikával” nyuszit vagy virágot formáztak a gyerekek – az együttlét, az együtt alkotás örömét is megtapasztalhatták.

ÉM-SZP