Elbújni egy gyors menetre

A miskolci örömlányoknak

– csakúgy mint

pályatársaiknak szerte a

nagyvilágban – számtalan

kategóriája létezik. Ezt nem

mindig az általuk nyújtott

szolgáltatás színvonala, hanem

gyakran munkavégzésük

helyszíne határozza meg: magyarán

találhatunk igen lelakott

szex-szolgáltatót, aki

saját vagy bérelt lakásában

várja a kuncsaftot, és még csak

ügyesen sem bánik a "rá

bízott javakkal", mégis annyit kér

egy kanyarért, mint

"hozzáértőbb", nála

lényegesen szemrevalóbb

kolleginái, akiket szintén

lakásukban látogathat meg a

delikvens. 

A következő kategóriába a

valamelyik éjszakai

szórakozóhelyen konzumáló

hölgyek egy része tartozik: ők

ritkán fogadják a kuncsaftokat

saját ingatlanban, sokkal gyakoribb, hogy a

szórakozóhely közelében, egy

eldugott parkolóban, a

szolgáltatást igénylő

úriember autójában jön

létre a tranzakció. Az ilyen hölgyek

általában még alkalmi

prostituáltak, és sokszor

bennük sem tudatosodott, hogy ez a fajta

kiegészítő pénzkereset bizony

már túlmutat a

tisztességesség határán.

Általában azzal szokták

nyugtatgatni magukat, hogy bármikor abba

tudják hagyni a szakmát, mert nem

ebből élnek, s mivel alkalmi

partnerükkel puszta

időtöltésből is lefeküdtek

volna, semmi kivetnivalót nem látnak

benne, hogy az illető kocsijából

néhány ezressel gazdagabban

szállnak ki. A régi hármas

út mentén, Mezőkövesd

közelében "szolgálatot

teljesítő" egyik lány,

Éva legalábbis

így kezdte a szakmát. Egy közeli

szórakozóhelyen pultosként

dolgozott, majd néhanapján

erotikus-táncolt. Időnként elment

egy-egy körre ezzel-azzal, aztán amikor

kitették a szűrét a

szórakozóhelyről, mert már

több időt töltött mások

kocsijában, mint a pult mögött,

végérvényesen az út

szélén ragadt.

A lányok között ez a legutolsó

kategória, az út mentén

bájaikat árulóké. Annak

ellenére, hogy a felhozatal igen

változatos (az intézetből

szökött tini éppúgy

megtalálható köztük, mint a

többgyerekes családanya és 16-50

éves korig lefedik az életkor, 45-130

kilóig a testsúly-skálát),

az árak nem mutatnak olyan nagy

szórást, bár jobbára alku

tárgyát képezik. Míg a

lakásukon dolgozók hatezer forintot

kérnek egy félórára –

egyszeri menet csak! – az utcán

dolgozó lányok jó, ha a

felét megkapják ennek.

Miskolc számos pontján lehet

örömlányba botlani, ha valaki

célirányosan keresi a

társaságukat, általában a

Fonoda és a Baross utca

környékén néz szét

először. Az itt tevékenykedő

lányok közös jellemvonása, hogy

bár nem tűnnek túl tisztának

és vonzónak, viszonylag

élénk üzletmenetet

bonyolítanak le. Miután beszállnak

egy-egy autóba, kedvenc helyükre

navigálják az autóst, így

viszonylag gyakran lehet látszólag

céltalanul álldogáló, de

gyanúsan bepárásodott

szélvédőjű

járműveket látni a Zsigmondy

út folytatásaként

Szirmabesenyő felé vivő

Zöldvári Lajos utca

környékén – van itt

néhány bekötőút, ami

kellően elhagyatott helyre vezet, és a

lányok szívesen járnak ide, mert

itt ritkán zavarják meg őket.

Azokat az autósokat, akik nem szívesen

mennek el egy ennyire isten háta

mögötti vidékre, vagy

gyalogoskén szeretnének némi

kényeztetésben részesülni, a

lányok a selyemréti lakótelep

és a vasút között

meglehetős kuszaságban épült

"garázssorra" viszik. Béla

bácsi, az egyik közelben

lakó idősebb úr elmondása

szerint van itt egy olyan garázs, aminek

kibontották a hátsó falát,

és onnan járnak be a kuncsaftjaikkal

együtt a lányok, azonban ezt a

gépkocsitárolót – az

épületegyüttes többszöri

körüljárása után –

mi magunk nem találtuk meg, azonban a

lányok tevékenységének

számos bizonyítékába

botlottunk: óvszeres tasakok garmadája,

használt gumi, marékszám

eldobált papírzsebkendő, csak

győzzék kerülgetni azok, akik a

garázsokat rendeltetésszerűen

igyekeznek használni! A harmadik nagy

terület, ahol a lányok és

kuncsaftjaik együttes megtalálási

valószínűsége elég

magas, az a Szinva-part: itt számos olyan helyet

találni, ahová

visszahúzódhat az, aki alkalmi

magányra vágyik.

A hölgyek által szívesen

látogatott helyeket természetesen a

rendőrség is ismeri, azonban a zsaruk csak

nagyon ritkán érnek in flagranti egy-egy

futó légyotton ott

tartózkodó párocskát,

sokkal egyszerűbb és

gyümölcsözőbb a

"vadászterület" szemmel tartása,

így a rendőrök általában

inkább az üzlet megkötésekor

csapnak le az örömlányokra –

tudtuk meg Dobi

Tamástól, a megyei

főkapitányság

sajtóosztályának

munkatársától, aki korábban

számos, a prostituáltak

belváros-közeli területekről

való kiszorítását

célzó akció tapasztalatát

osztotta meg lapunkkal.

Kapcsolódó cikk:

• Örömlányok

Miskolcon: Félóra

hatezer

téliesítve - Hogyan

bírják a hidegben?

miskolci prostikat is elérte

placcról a bíróság

elé

a miskolci prostitól

éves prostituált

prostituált

örömlányok