Még ma is megélhetés lenne

Közel húsz esztendővel ezelőtt

zárták be az utolsó

szénbányát az akkor még

Ózdhoz tartott Farkaslyukon.

Szeptemberben, a bányásznap

kapcsán azonban rendre felmerülr a

kérdés: a térség

munkanélküliségét

egy-két bánya

újranyitásával nem lehetne-e

némiképp csökkenteni?

Ebben az esztendőben egy

illegáliskezdeményezés

irányította ismét a figyelmet a

bányászatra.

Farkaslyukon, egy lyuknál csupasz

kézzel kezdték a felszínre hozni a

nagyobb széndarabokat azok a

romák, akik állás

nélkül tengették mindennapjaikat. Az

egyébként

életveszélyes munkafolyamat nem

sokáig tartott. A település

polgármestere amint

értesült a

tevékenységről, rögtön

szólt a

bányakapitányság

munkatársainak, akik a helyzet

felmérése után

betiltották a

kitermelést. 

Sokat

segítene

„Nem önkormányzati területen

történt a kitermelés – tette

hozzá Gábor Dezső,

Farkaslyuk polgármestere. –

Ettől függetlenül a tulajdonossal

és a kapitánysággal együtt

úgymond bezárattuk ezt a lyukat.

Most úgy tudom, hogy nincs

bányászat ezen a helyen.

Ugyanakkor én azt mondom, hogy érdemes

lenne ezzel az egész kérdéssel

foglalkozni. Sokat segítene a

szociálisproblémánkon,

ami a térségben uralkodik. Ha

legalább kézi művelésre

alkalmas körülményeket lehetne

biztosítani, az értelmesen

lefoglalná a szociális

segélyből élő embereket. Arra

egyelőre nem tudok pontos választ adni,

hogy mennyibe kerülne az újra

nyitás. Csak a sajtóban megjelent

információkra tudok hagyatkozni, hogy

több tízmillió forintot

emésztene föl. A

farkaslyukiönkormányzat

ezt a jelenlegi anyagi helyzetben egész biztos,

hogy nem tudja fölvállalni.

Nagy múlt,

szerény jelen

Pedig annak idején szinte az egész

település a

bányászatból élt.

Többezer embernek adott megélhetést

a föld alatti munka 1914-től egészen a

kilencvenes évek elejéig. Akkor

épült ki Farkaslyukon minden,

és az Ózdi Kohászattal is

gyümölcsöző volt a kapcsolat.

Komoly kulturális és sportélet

zajlott, NB I-es röplabda és

NB III-as futballcsapat szórakoztatta

hétről-hétre az itt

élőket. Azóta persze sok minden

változott: az önkormányzat

lehetőségei erősen

behatároltak, rengetegen élen

munka nélkül, szociális

segélyből. Gábor

Dezső ezért is örülne

annak, ha történne valami a

foglalkoztatás terén. A

bányászat pedig a múltból

kiindulva kézenfekvő lenne, hiszen a

szakemberek szerint szén még

bőven van ezen a részen a föld alatt.

bányász nem

kockáztat

Izsó

Miklós, a Miskolci

Bányakapitányságvezetője

többször is nyilatkozott a

sajtónak az ügyben:

„Ha egy szerencsétlen

flótás kitermel

kábé 10

köbméter szenet

képzettség és

védőfelszerelés

nélkül, nekünk

kötelességünk a

jogszabály szerint

eljárnunk. Még akkor is,

ha cselekménye nincs

arányban azzal, hogy az

elmúlt évtizedben

több százezer

köbméter szenet

termeltek ki engedély

nélkül, mégis

büntetlenül. Felejtsük

el azt a romantikus gondolatot, hogy a

farkaslyukielkövetők

egykori

bányászok

leszármazottai.

Épeszű

bányász ugyanis

nem vállal ilyen

kockázatot ennyi

pénzért. Az

illegálisszénkitermelés

miatt a faluban szinte mindenki

ingerült. Az is, aki gázzal

fűt, és segélyre sem

szorul. Binder

János bácsi

egész életében a

föld alatt dolgozott, s szerinte

egy bányász legnagyobb

büntetése az volt, ha

felszínre küldték.

Ha elítélendő is, a

nincstelenek akkor is felhozzák

a szenet, ha már ott van –

mondja. És nem egy ember

gondolja úgy, hogy ha így

szerez szenet valaki, az az

ő baja! Hisz végül is

napi tíz órát

dolgozik érte keményen!

Jobb híján...”

Észak-Magyarország

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

</SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]>