Helyi közélet

2009.07.08. 20:21

Mezőkeresztesből és Sajóbábonyból is város lett

<p>Budapest, Mez&#337;keresztes, Saj&#243;b&#225;bony<br /> &#8211; Huszonk&#233;t nagyk&#246;zs&#233;gb&#337;l<br /> &#8211; k&#246;zt&#252;k Mez&#337;keresztes &#233;s<br /> Saj&#243;b&#225;bony &#8211; lett v&#225;ros.<br /> S&#243;lyom L&#225;szl&#243;<br /> k&#246;zt&#225;rsas&#225;gi eln&#246;k ebben az<br /> &#233;vben ugyanis 22 telep&#252;l&#233;snek &#8211;<br /> megy&#233;nkb&#337;l Mez&#337;keresztesnek &#233;s<br /> Saj&#243;b&#225;bonynak &#8211; adom&#225;nyozott<br /> v&#225;rosi c&#237;met.</p>

Az Önkormányzati

Minisztériumban szerdán megtartott

ünnepségen mutatkoztak be

Magyarország új városai.

A jeles eseményen Varga

Zoltán önkormányzati

miniszter köszöntötte a most

városi rangot elnyert

települések lakosait, vezetőit

és jelen levő polgármestereit,

így dr. Dózsa György

Bélát

(Mezőkeresztes) és Nagy

Imrét

(Sajóbábony).

Települési

kiegyenlítődés

Napjaink ismert jelensége a városok

számának növekedése és

a városiasodás terjedése, de a

történelem során funkciója

lényegesen megváltozott egy új

közjogi minőség irányába

– hangsúlyozta Varga

Zoltán. Gazdasági

értelemben a súlypont a várost

és a környező

településeket egybefogó

térség összehangolt

fejlődése, a

közszolgáltatások egyre magasabb

szintű ellátása. Nem

véletlen, hogy a rendszerváltás

egyik alappillérét jelentő

önkormányzati törvény is a

várossá nyilvánítás

két fő feltételét

említi: "A nagyközség a

várossá

nyilvánítását

kezdeményezheti, ha a városi

cím használatát

fejlettsége, térségi szerepe

indokolja." Míg korábban a

városi cím főleg

infrastrukturális, gazdasági,

lakás vagy foglalkoztatási jellegű

eredményeket igényelt, mára

már ez nem elegendő. Az elmúlt 20

év központi és helyi

fejlesztési tevékenységének

köszönhetően ugyanis jelentős

települési

kiegyenlítődésnek lehetünk

tanúi. Ezt szolgálja a 8 ezer

milliárd forint európai uniós

támogatás, mely a hozzá

kapcsolódó hazai forrásokkal

együtt 15.000 milliárd forintot jelent.

Az idén 31 település

döntött úgy, hogy kezdeményezi

a városi cím

elnyerését, összesen 17

megyéből nyújtottak be

pályázatot, ezek közül 13

ismételt volt, 18 pedig első. A

legtöbb – szám szerint 5 –

Pest megyéből érkezett, de

csak 3 járt sikerrel. A

köztársasági elnök

döntése nyomán a magyar

városok száma immár 328-ra

növekedett (304 város, 23 megyei

jogú város, 1 főváros).

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Mezőkeresztessel és

Sajóbábonyal

kiegészülve már 28 város van.

A cím adományozása –a

már eddig elért fejlődés

mellett – a potenciális

társadalomszervező

képességét ismerte el az új

városoknak.



Ésszerűbb

forrásfelhasználás

Ilyen jelentős számú

várossá

nyilvánításra a

közelmúltban nem került

sor. Hogy mi indokolta ezt? Az

önkormányzati

miniszter szerint mindenekelőtt a

már említett igen nagy

mértékű, és a

települések széles

körét érintő

fejlődés, amelyet a felgyorsult

ütemű

településfejlesztés

eredményezett. Része van

ebben az országban

létrejött 174

kistérségnek. És

valamennyiben megalakultak a

kistérségi

társulások, ami

mindenképpen egy

ésszerűbb

forrásfelhasználást

eredményezett.


B.Gy.


</SCRIPT>

<HR></BODY></HTML>

]]>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában