Az első "bizonyítékok" a tavasz beköszöntére!

Ilyenek pl. a víziászkák,

szitakötők, a vizünkbe

petéző erdei békák, a

környező erdő lakóinak

számító gyepi békák,

a vízinövényeken pihenő

levelibékák, a

gyönyörű sárga-fekete foltos

szalamandrák, a ritka vízirigók,

néha vízisiklók.

Hivatalosan is bejelentjük az idei első

meglelt tavaszhozókat: egy apró, 3 cm-es

zöld levelibékát (Hyla arborea), aki

a tó melletti teknős-külső

kerítése tövében pihent a

nedves fűben. Másik

látogatónk egy foltos szalamadra

(Salamandra salamandra), akit az

állatkert egy nyugodtabb

területére (nagy tó

mögé) költöztetnek, hiszen nagy

pocakján látszik, hogy

lárváit már hamarosan

világra hozza.

A foltos szalamandra különleges a

kétéltűek között, hiszen

elevenszülő: mozgásképes

lárvákat hoz a világra. Már

anyjuk testében lezajlik a lárvák

fejlődésének nagy része a

nyári - őszi hónapokban, és

bár már érettek télre, ezt

az időszakot is e védett helyen

töltik. A lárvák lerakása

tavasszal vagy nyáron történik

éjjelente, patakokba, csermelyekbe A

lerakás közben a nősténynek

óvatosnak kell lenni, hiszen rossz

úszó lévén el kell

kerülnie a vízbeesést. Egy

erősebb nőstény akár 70 db,

25-30 mm-es kopoltyús lárvát is

lerak, melyek kb. 5 hónap múlva

térnek át a szárazföldi

életmódra.

Kalifa immár egy

"háztartásban"

feleségeivel

A Miskolci Állatkert régi

lakójának számító

Kalifa, a

kétpúpú teve (Camelus

bactrianus) csődör hetek óta

szemezett kerítésen keresztül

két fiatal tevekancával,

Líviával és

Kobival. Az

összeszoktatási időszak

rendkívül jól alakult, az

állatok közötti szimpátia

folyamatos erősödésének jeleit

az állatkert dolgozói és

látogatói is láthatták:

érdeklődő és

figyelemfelkeltő testtartások, szó

szerinti „habzó” száj, az

első csók, a csábítás

vizelettel dúsított

illatfelhői… Bízunk a

természet törvényeiben, és

reménykedünk az állatkert

első tevecsikójában!

Gím-pedikűr

Az állatkerti

életkörülmények –

még a jó szándékú

törekvések mellett is –

eltérnek a természetes

viszonyoktól. Így a

táplálkozásból,

élőhelyből, csoportviszonyokból

adódnak a természetes

populációban (a működő

szelekció miatt) nem is tapasztalható

helyzetek, problémák, betegségek.

A patás állatok körében ilyen

lehet a pata túlnövése, kóros

állapota – melyet kezelni kell, mert ez

sokszor gyulladást, fertőzési

lehetőséget, vagy egyszerűen

fájdalmat okoz az állatnak. A

körmölés háziállat vagy

szelídebb egyed esetében egyszerűbb,

bár Karcsi szamár is

megdolgoztatta néha a gondozókat…

Ha viszont nagytestű és nem kezes,

eredetileg vadon élő fajoknál fordul

elő ez a pataprobléma, akkor ezt csakis az

állat kábítása mellett

lehet orvosolni, amely azért mindig

kockázatos – valljuk be.

Gímszarvas (Cervus elaphus)

csapatunk bikáját is

altatópuskával kellett

„meglőni”, és a kábult

állatot immár a hagyományos

módszerekkel körmölték meg

dolgozóink. Az akció sikeres volt: a bika

méltóságán

kívül egyebe nem sérült,

sőt a kezeléstől közérzete

is javul.

Kapcsolódó cikkek:

• A Miskolci Állatkert

új lakója: Fanny a

farkaslány

utakon – Vigyázat,

fertőz!    

Hortobágy kalandos életű

gólyája 

Csak óvatosan!