A foci mellé kapták a nevelést

A foci csábító erejét

használta föl Horváth

József arra, hogy a Fazola Henrik

Általános Iskola roma

származású diákjait

délutáni foglalkozásokra

bírja. A Miskolci Cigány

Kisebbségi Önkormányzat

elnöke szenvedélyesen beszél

arról a három évvel ezelőtti

focicsapatról, aminek nem is

igazán a sport volt a lényege,

hanem a közösség

formálása.

– Ezek a gyerekek kezdetben

egyáltalán nem úgy viselkedtek,

ahogy én szerettem volna. Csúnyán

beszéltek, verekedtek, a tanulmányi

eredményük is gyenge volt. A foci

mellett nagyon sokat beszélgettem velük.

Megtanítottam nekik, hogyan kell viselkedni,

arra buzdítottam őket, hogy jobban

tanuljanak, és hogy legyen céljuk. Mert

aki komolyan veszi a tanulást, az eljuthat a

főiskoláig, az egyetemig

is. Aztán egyszer elmentünk együtt egy

Kolping–sportrendezvényre. Itt a

gyerekek nagyon jól viselkedtek, és ami

szerintem hatalmas eredmény volt, hogy ők

tették szóvá, ha más csapat

tagjait csúnyán hallottak

beszélni.

Nyert

pénzből

Ez a közösség

döbbentette rá tulajdonképpen

Horváth Józsefet, hogy a

hátrányos helyzetben élő

gyerekeknek szükségük van az

iskola utáni felügyeletre,

foglalkozásra, korrepetálásra,

értelmes együttlétre. Amikor alkalma

nyílt rá, pályázott

és a nyert pénzből, valamint az

önkormányzat

támogatásából tavaly

elindította a Fazola iskolában

az úgynevezett Tanodát. A

Tanoda országos program, a

megyében is több településen

működik. Az elnöknek

azóta már több miskolci

iskola jelezte, hogy milyen jó lenne, ha

náluk is elindulhatna a program.

Horváth József nem

szereti a Tanoda elnevezést, ő

inkább úgy hívná, hogy

közösség. A

hátrányos helyzetben élő

gyerekeknek sportfoglalkozásokat,

drámajátszást,

korrepetálást és

zenetanulást biztosítanak

hetente kétszer, pénteken pedig

teadélutánra

várják a diákokat a

szülőkkel együtt. A program

sikerének az is az oka, hogy a gyerekekkel

foglalkozó szakemberek 99

százaléka roma

származású, akik

értenek a roma gyerekek nyelvén,

ismerik szokásaikat,

kultúrájukat.

lehet a kiút?

Horváth

Józsefet arról

kérdeztük, mi kellene

ahhoz, hogy a roma gyerekek

kiemelkedhessenek a

hátrányos

helyzetből. Ő a

következőket javasolta:

– A gyerekeket

össze kell fogni, és

délutáni

felügyeletet,

foglalkozásokat kell

számukra szervezni, hogy ne az

utcán csavarogjanak és

haszontalan dolgokkal

foglalkozzanak!

– Szükség lenne egy

közösségi

házra, ahol

szakemberek

biztosítanák a gyerekek

felügyeletét,

fejlesztését (ez

Győrben már

kiválóan

működik).

– Szükség lenne

bentlakásos

intézményekre, ahogy

a gyerekek megfelelő

gondoskodásban és

foglalkozásban

részesülnének!

– Az úgynevezett roma

iskolákat fel kell

újítani,

korszerűvé kell tenni, mert

jelenleg még a

kinézetük is

visszataszító!

– Meg kell oldani az

integrációt, de

nem erőszakosan! Az nem

megoldás, hogy minden

iskolába beteszünk 20

cigány gyereket!

– Kis lépésekben

lehet elérni azt, hogy a

roma gyerekek elérjenek

olyan szintre, hogy együtt

tanulhassanak a többségi

társadalom

gyermekeivel.

– A gyerekek

családját is

ösztönözni kell arra,

hogy figyeljenek gyermekeikre,

ügyeljenek tanulmányi

eredményükre!

]]>