Meddig fogy még tovább a megye?

Az ÁNTSZ minden évben tájékoztatást ad a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, és az azt befolyásoló tényezőkről. A dr. Bodnár Judit regionális tisztifőorvos által készített tájékoztatás célja, hogy az önkormányzat vezetői és képviselői ismerjék meg a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos problémákat, melynek ismeretében a kedvezőbb irányú befolyásolásra hivatalból is lehetőségekkel rendelkeznek.

Hatvanöt év alatt

A tájékoztatóban kiemelt helyet kapott a 65 év alatti halálokok elemzése, mivel nemzetközileg elfogadott gyakorlat szerint ezen életkor alatt a fejlettebb társadalmakban már nem szabadna elhalálozni, figyelembe véve az egészségügy felkészültségét, illetve a káros hatások társadalmi szintű kiküszöbölési lehetőségeit, de az egyéni egészségtudat fejlettségi szintjét is.
A vezető halálozással járó betegségek hátterében mintegy 20 százalék a szerepe az alig befolyásolható genetikai tényezőknek, viszont erős az összefüggés számos befolyásolható károsító hatással (egészségtelen életmód, környezet szennyezések, egészségügyi ellátási zavarok, társadalmi- gazdasági- szociális esélyegyenlőtlenségek).
Ezeket, a káros tényezőket szükséges csökkenteni a multiszektoriális beavatkozásokkal. A környezeti tényezőkkel összefüggő betegségek azonosítása nehéz, mivel a számbaveendő betegségek számos tényező együttes hatásának eredményeként alakulnak ki.
Irodalmi adatok alapján a halálozás okai között mintegy 12-15 százalékban felelős a környezet s ezek között a környezetszennyezés mintegy 4-6 százalékra tehető. A környezeti hatásokra jellemző, hogy általában alacsony szinten, illetve koncentrációban, de hosszantartóan hatnak, így az egészségkárosodás számos behatás eredőjeként alakul ki.

Csökkenő népesség

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye népessége 1995. év óta folyamatosan csökken, lakónépessége 2008. január 1-jén 709 634 fő volt mely 6,7 százalékkal volt kevesebb, mint 13 évvel ezelőtt. Kistérségi szinten jelentős eltérések tapasztalhatók. A lakosság elöregedése, annak társadalmi-gazdasági hatásai miatt, az egyik legsúlyosabb népesedési probléma. Feltűnő a 40-44 éves középkorúak alacsony száma és 30-34 és az 50-54 évesek vannak a legtöbben.
A nemek arányának alakulására általában jellemző a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya, azonban a férfiak magasabb halandósága a 40 év feletti korcsoportoknál már nő többletet eredményez. Mivel a népességfogyás a férfi lakosságot drasztikusabban érinti, a nemek aránya egyre kiegyenlítetlenebb.
Megyénkben 1995 óta a gyermekkorúak száma több mint 30 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a 65 év felettieké 14,5 ezer fővel gyarapodott. A megyénk népessége tehát a legtöbb területen öregszik.

Halandóbbak a férfiak

A halandóságot jellemző – a korösszetétel hatását kiszűrő – mutató a születéskor várható átlagos élettartam. A halálozási mutatók alapján a megyében, 2006-ban született fiúk közel 67, a lányok 76 várható átlagos életévre számíthatnak, mely férfiaknál közel 9, illetve nőknél 6 évvel kevesebb, mint az Európai Unió 27 tagországában 2006-ban születetteké.
A nemek közti egyenlőtlenséget jelzi, hogy amíg az Unióban a nők és a férfiak születéskor várható élettartama között mindössze 6 év a különbség, addig a megyénkben 9 év. A megyében élő férfiak kedvezőtlenebb életkilátásait okozhatják a túlzott alkohol fogyasztás és a dohányzás következményeként kialakuló egészségkárosodások. Az elmúlt 26 év alatt az 1993-ban születettek számíthattak a legkevesebb várható átlagos életévre és a 2001-ben születettek a legtöbbre.
Sz. B.