Ahol leláncolt virágok "nőnek"

Persze ez nem meglepetés, hiszen hónapok

óta írunk arról, hogy milyen

állapotok vannak a lakótelep

egyes részein, főleg a kettes

ütemben. Most viszont a

városőrökkel jártuk

körbe a területet:

Testvérvárosok,

Középszer, Klapka,

régi meteorológiai

állomás. Azokkal a

városőrökkel, akik

decembertől dolgoznak az Avason, s akiket

azért alkalmaztak, hogy a

rendőrökkel,

polgárőrökkel együtt

rendet tegyenek a területen.

Csaknem két hónapos munkájuk

során már megismerték az

Avast. Nemcsoda, hiszen 24

órában látnak el

szolgálatot. Járják a

lakótelepet, de ha hívják

őket, akkor is mennek.

Kérésünkre azokat a helyeket

mutatták meg nekünk, ahol akad dolguk

bőven. Kísérőink ugyan nem

nyilatkozhattak, de sokat segítettek abban, hogy

megismerjük munkájukat.

Nagyobb biztonság

A Testvérvárosok

útján található egyik

bérházba egy lakó

segítségével jutottunk be.

(Bár a legtöbb lépcsőház

kódját tudják a

városőrök, mert az

avasiak így

próbálják segíteni

munkájukat, saját

érdekükben.  Az

épület aránylag tiszta, a

lakók életvitele is normális.

Semmi gond nem lenne, ha a tízemeletes

tetejére nem járnának fel a

kábítószeresek. A

tetőkijárat előtt üvegdarabok,

ürülék, drótok. Ez

utóbbit valakik itt felejtették, mikor

feldarabolták a lopott fémeket

– mondja egyik informátorunk.

Járnak ide sokan, kábszeresek,

fémtolvajok, sőt az egyik

szomszéd házból fiatalok

is, szerelmeskedni – tudjuk meg.

Ezért is örülnek a lakók a

városőröknek. Varga

Istvánné szerint sokkal nagyobb

biztonságban érzik magukat, mióta

létezik ez a szolgálat.

Egyre durvább

Ezt mondják a Középszeren

is, ahol egy házfelügyelő

azonnal kinyitja a kaput a

járőröknek. Nekünk pedig

elmeséli: gyakran látja a

városőrök

autóját, és a

lépcsőházba is

bejárnak, azóta sokkal jobb a helyzet a

környéken. Ezt az is igazolja, hogy az

épületben nem találunk semmi

rendkívülit. Se kosz, se elhagyott

tűk. Mondhatni, rend van.

De ez csak az Avas alja, ahogy felfelé

megyünk durvább a helyzet. A

Klapka egyik

lépcsőházában

például életem első

leláncolt növényét

látom. A lakók ugyanis kénytelenek

így védeni a

lépcsőház cserepes

növényeit. De ilyen alapon a

radiátorokat is védhetnék, a

lépcső borítását

és még sorolhatnám. Míg az

előbbi a fémtolvajok

körében kellendő, addig az

utóbbit gyerekek szaggatják le,

szánkózni.

A legrosszabb látvány

azonban az Avas tetőn

fogad minket. A volt

meteorológiai

állomás

épülete

életveszélyes, nem

állaga miatt, hanem a bent

uralkodó állapotok miatt.

Tele

ürülékkel,

ételmaradékkal,

cserép darabokkal,

törmelékkel. Ide

járnak aludni a

hajléktalanok. A

városőrök

időnként rájuk

néznek, szólnak a

gondozóknak, de hiába. Az

itt meghúzódók

ugyanis nem akarnak

hajléktalanszállóra

menni, inkább

továbbállnak, s ha nem

látja őket senki,

visszajönnek.

A városőrök

persze nem tudnak mindent megmutatni,

de elmesélnek egy-két

extrém helyet,

például a kettes

ütem egyik

lépcsőházát,

ahol a lakók két

lakásról

leszerelték az ajtót, s

csak függöny lóg

helyette. Vagy említik azt is,

ahol harmincan laknak egy

lakásban, s hajnalig

mulatoznak, zavarva ezzel a

szomszédokat.