A magyar kultúra napja: A ma értékeiről az utódok döntenek

A magyar kultúra napján a

figyelem középpontjába kerülnek

a művészeti és kulturális

intézmények. Ezen

intézmények vezetőivel

beszélgettünk, akik a kultúra

terjesztésében vállalt

szerepükről vallottak.

– A mi alapvető feladatunk a nemzeti

kultúra tárgyi és

írásos emlékeinek

gyűjtése, bemutatása és

tudományos feldolgozása – mondta

elöljáróban Veres

László, a Herman Ottó

Múzeum igazgatója. – Hisz a

magyar múzeum épp abban az időben

született, amikor a nemzetté

válás gondolata került a

központba, az 1800-as évek elején. A

mi múzeumunk sok fajta

tudományágat művel, és

mindegyiknek megvan a speciális feladata.

Azonban nemcsak a múlt emlékeit

gyűjtjük, hanem a jelen kor

értékeit is. Ezekről utódaink

döntik majd el, mennyire válnak a nemzeti

kultúra részévé.

A tudományos munkán kívül a

múzeum fontos feladata az

ismeretterjesztés is, az emberek

„becsalogatása” a

kultúra tárgyi emlékei

közé. Az igazgató szerint ezt csak

szakszerűen felépített

kiállításokkal lehet

elérni, felhasználva a

rendelkezésre álló modern

technikai eszközöket is. Ezáltal

interaktív és komplex

kiállítások jönnek

létre. Veres

László példaként

említette a Magyar Nyelv

Múzeumát.

Gondolatébresztő

Másfajta kultúrát

közvetít a Miskolci Nemzeti

Színház, bár a magyar nyelv

ezen intézmény falain belül is

rendkívül fontos szerepet kap.

Halasi Imre

színházigazgató úgy

vélekedett, a mai magyar kultúrát

nem lehet elválasztani a mindenkori magyar

kultúrától, sőt az

általában vett

kultúrától sem. Amikor a

színház egy–egy

évadjának programja készül,

az elsődleges szempont nem az, hogy magyar darabok

kerüljenek a közönség elé,

hanem az, hogy olyan művekkel ismerkedhessenek

meg, aminek mondanivalója gondolatokat

ébreszt, vagy éppen humorával

mutat rá valamilyen ellentmondásos

helyzetre. Természetesen ezek között

szerepelnek magyar művek is, azon belül

magyar kortárs művek. Az

igazgatótól megtudtuk,

közönségsikernek

számítanak Egressy

Zoltán, Kornis

Mihály, Spiró

György és

Örkény István

színművei. Az idén klasszikus magyar

mű bemutatására vállalkoztak

Szép Ernő:

Vőlegényére, de lassan a

120. előadásához érkezik a

nagy sikerrel játszott Egressy

Zoltán: Portugálja is.

A magyar kultúra

terjesztésében nem

csekély feladatot vállal a

Miskolci Szimfonikus Zenekar. A zenekar

igazgatója, Szabó

Péter szerint olyan

világban élünk, amikor

az igazi kulturális és

művészeti érték

nem mindenkinek jelent

értéket. Ezért nagy

kihívást jelent, hogy

minél több ember jusson el

komolyzenei koncertekre. Magyar

zeneszerzők műveit

természetesen gyakran játssza

a zenekar Magyarországon és

az országhatárokon túl

is, mert a társulat szép

számmal kap külföldi

szereplési lehetőséget.

Mint megtudtuk, külföldön

Bartókot, Kodályt és

Lisztet játszanak, de Bartók

művei aratják a legnagyobb

sikert.

ajánljuk

Nyílt napot

tart csütörtökön

a Miskolci Nemzeti

Színház a magyar

kultúra napja

alkalmából. A sevillai

borbély és A halál

és a lányka

próbáinak

megtekintése mellett

színházbejárásra

hívják az

érdeklődőket. A napot

az Egy óra versek

közöttel című

programmal zárják,

melynek házigazdája

ezúttal Seres Ildikó, aki

művésztársaival

női költők műveit

tolmácsolja.