2008.11.04. 06:58
Bedőlhet a villamosprojekt? A fűtőerőmű? - a minisztérium válaszolt
<p>Miskolc - A kormány szándéka – derült ki pár napja –, hogy az uniós pénzek egy része más célokra jöjjön. Válaszok kérdéseinkre a minisztériumtól.</p>
Vajon hajlik-e az EU arra, hogy a 2007 és 2013 között Magyarországnak szánt, mintegy 8 ezer milliárd forint egy részét átstruktúrálja? Merthogy ez a kormányzati szándék – derült ki pár napja. (Arról nem beszélve, hogy csökkenthetik is a keretet, amit megpályázhatunk.)
Mit „jósol” Miskolcnak, a tervezett fejlesztések jövőjének a Miskolc Holding Zrt. elnök-igazgatója, dr. Halmai Gyula? Lehet, hogy bedől a villamosprojekt? Amire 33 milliárd forintot nyer el a város, ha Brüsszel rábólint. Avagy: fenntartja-e ajánlatát Miskolc (vagyis cége, a Mihő Kft.) a fűtőerőmű megvásárlására? És a többi pályázat? Minden drágul, nőnek a költségek, ki tudja-e fizetni a város, megéri-e?
Közlekedni kell
Dr. Halmai Gyula azzal kezdte válaszát, hogy a Miskolc által tervezett, megpályázott fejlesztések nem presztizsberuházások, hanem a mindennapi léthez kapcsolódnak. Közlekedni kell, áramot, hőt termelni kell, a vízbázist védeni kell – mondta. Az elnök-igazgató szerint a villamosprojektet nem fenyegeti a leállítás, illetve a nemleges döntés veszélye. Úgy gondolja, hogy igaz ez a többi, nagy, EU-s miskolci projektre is. Mint mondta, ha „hozzányúl” az unió a pályázatátáshoz, az aligha a folyamatban levőket érinti, inkább azokat, amelyekre még nem szerződtek. Miskolc ezen a téren jól áll.
"Azért lobbizunk"
Tény, hogy például egy-egy villamos körülbelül 100 millió forinttal drágulhat. Avagy: a 3 százalékkal megemelt alapkamat megdrágítja a hitelt. A fűtőerőmű megvásárlásának szándékától semmiképpen nem áll el a város, mert a megromlott körülmények még inkább kiszolgáltatottá tennék a miskolciakat, ha lemondanának róla. A drágulást ellensúlyozhatja a gáz és olaj árának csökkenése, és talán a kamatnak se kell soká ilyen fent lennie. „Mi továbbra is azért lobbizunk, hogy a pályázataink célba érjenek” – fogalmazott dr. Halmai Gyula. „Olyan fejlesztésekről van szó, amelyeknél az önrész 10 százalék körüli. Ezt a lehetőséget ki kell használni. Ilyenek a vízbázisvédelmi pályázatok, amelyekből három is van, összesen mintegy 10 milliárdos értékben. És fontos a város számára megújulóenergiás, a hőközpontos és az ipariparkos pályázat.”
SZG
A minisztériumtól kérdeztük |
| A következő kérdéseket küldtük el a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak: „Lehet-e tudni, hogy a B-A.-Z. megyére, benne Miskolcra kiírt (meghirdetett), esetleg már nyertes, vagy döntés előtt álló pályázatok közül egyiket-másikat visszavonják-e? Arra gondolunk, hogy a kormány szándéka szerint a nekünk szánt uniós források arányán változtatni kíván a kormány, a vállalkozás-, illetve gazdaságfejlesztő támogatások javára. Itt, Miskolcon sokan úgy gondolják, hogy a villamosprojekt nem valósul meg. De mások is szóba jöhetnek, jönnek is, a szerkesztőségünkbe érkező kérdésekben. Más téma, de ez is uniós: van-e megyénkbeli példa arra, hogy a pályázó visszalépett – megnyert pályázat birtokában –, mert úgy látja, nem tudja előteremteni az önrészt? Volt-e ilyen a múltban? Várható-e, hogy lesznek ilyenek? Mi történik ez esetben? Ha menet közben „dől be” egy uniós finanszírozású program – volt-e ilyen megyénkben? –, akkor mi az eljárás?” |
A kormányzat módot keres arra... |
Az NFGM kommunikációs főosztályának vezetője, Arzt Gergely a következő választ küldte kérdéseinkre: „A fejlesztéspolitikai kormányzat módot keres arra, hogy az uniós források adta lehetőségeket a munkahelymegtartó-munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések irányába csoportosítsa át. A rendszer áthangolása azonban semmiképpen sem eredményezheti már megkötött szerződések felbontását. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv következő években beérkező közel 30 milliárd euróját gazdaságélénkítési célokra költve enyhíthetők a nemzetközi gazdasági környezet kedvezőtlen alakulásának hatásai. A konkrétumok közül elsőként említhető az a hazai és közösségi forrásokra egyaránt építő 800 milliárdos hatású csomag, amely a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását igyekszik megkönnyíteni az egyébként romló hitelezési környezetben. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium nemrégiben meghirdetett kkv-csomagjának részeként a világgazdasági feltételek változásához igazítja az uniós forrásokból megvalósuló pályázatok részvételi feltételeit, egyes kondíciók esetében visszamenőleges hatállyal. A 2007-13 közötti Gazdaságfejlesztési Program technológiafejlesztési pályázataiban enyhül a belépési korlát, több, a romló piaci feltételekkel küzdő vállalkozás pályázhat. A 2009-ben megjelenő technológiakorszerűsítési pályázatokban a jelentkezéshez még elfogadott nettó árbevétel-csökkenés mértéke a mai 5 százalékról 10–25%-ra enyhül. A mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára ez a mérőszám a Közép-Magyarországi Régióban 10% lesz, az ezen kívül található nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20 százalék, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25% lesz a megengedett árbevétel-csökkenés. Csökken a beruházási pályázatoknál az árbevétel-növekedési elvárás 1 százalékponttal. Az intézkedés visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatok esetében is érvényes lesz. A jelenlegi, a területek fejlettségétől függően ma elvárt 6, 5, 4, 3 százalékos árbevétel-növekedés helyett 5, 4, 3, 2 százalék lesz az elvárt reálnövekedés mértéke. A jövő évi tényleges makro növekedési adatok ismeretében ezt újra felülvizsgálhatják.Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt 2 évben elenyésző volt a pályázói visszalépés, ez összesen 9 esetben fordult elő, az elmúlt két hónapban, szeptemberben és októberben két pályázói visszalépés történt.” |
Kapcsolódó cikkek:
