Rudabánya lett megyénk 26. városa

Az ő felterjesztését jóváhagyva, Sólyom László köztársasági elnök nyolc nagyközségnek adományozott városi címet. Ezzel 306 település büszkélkedhet hazánkban városi ranggal, július 1-től megyénkben Rudabánya lesz a 26. város.

Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere a települést bemutató rövid beszédében elmondta, hogy a 2955 fős nagyközség első írásos említése 1299-ből származik, azonban sokkal régebbi, hiszen egyike Magyarország legősibb bányahelyeinek. A föld kincseit – réz, ólom,vas,ezüst – évezredek óta bányássza az itt élő ember. Neve az ószláv „ruda”, vagyis érc, vasérc szóból származik. A hely fontosságát mutatja, hogy már a középkorban, 1350 környékén városi kiváltságokat kapott, és egyik tagja volt az 1487. december 26-án Kassán megalakult hét felső-magyarországi bányaváros szövetségének.

Rudabánya napjainkban kisvárosias képet nyújtó fejlett települése a térségnek. Itt működik Magyarország egyik legnagyobb bányászattörténeti múzeuma. A Földvári Aladár geológusról elnevezett kiállítóteremben gazdag érc-, ásvány- és őslénygyűjtemény található, többek között a híres Rudapithecus-leletek másolatával. Az egykori jelentős bányásztelepülés több mint 600 év után most nyeri vissza hajdani címét, hiszen Nagy Lajos már 1378-ban bányavárosi rangra emelte.

A kezdeményezés indokai

Rudabánya nagyközség polgárai mindenekelőtt azért kezdeményezték a település várossá nyilvánítását, mert szerették volna visszakapni azt a jogállást, amelyet fejlődése során a település egyszer már elért, de a történelem viharai során elvesztett. A középkorban bányavárosi kiváltságokkal, melyek a mezővárosiakat meghaladták, mindössze három település rendelkezett a mai Magyarországon (Telkibánya és Nagybörzsöny a másik kettő). A bányászati hagyományok később, az újkorban is városi jelleget biztosítottak a településnek, a második világháború utáni évtizedek alatt csak a viszonylag kicsi, de környezetéből így is messze kiemelkedő mérete akadályozta meg várossá nyilvánítását.

Rudabánya ma egy elhúzódó válságban levő régió kifejezetten hátrányos helyzetű rurális térségének központja, amely maga is küzd az itt már az 1980-as években elkezdődött gazdasági szerkezetváltás nyomán fellépő problémákkal. Központi szerepkörei az adott térségben jelentősek: akár az oktatást, akár az egészségügyi ellátást, akár a kultúrát vagy a kereskedelmet vizsgáljuk, a szomszédos települések lakosai igénybe veszik szolgáltatásait, amelyek gyakran egyedüliként itt érhetőek el a térségben. Rudabánya olyan település, ahol a nehézségek ellenére a lakosság és az önkormányzat is mindent elkövet a sikeres felzárkózásért.

Az elmúlt években jelentős beruházások sorával kiépítettük az immár teljes körű ellátást nyújtó infrastruktúra-rendszereket (gáz, víz, szennyvíz, telefon, kábeltévé stb.), településrész-rehabilitációs programot indítottunk a szociális problémák kezelésére. Rudabánya várossá nyilvánítása olyan fontos esemény, amely ezzel a részben szimbolikus eszközzel támogat egy rendkívül hátrányos helyzetű, de hajdan szebb napokat látott térséget az előtte álló nehéz feladatok megoldásában, a térség újjáélesztésében - mondotta végezetül Szobota Lajos.

Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár pohárköszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a várossá nyilvánítás elismerés és óriási lehetőség is egyben, mert az új városok közvetlen környékén lakók joggal várják el, hogy növeljék aktív helyi és térségi szerepüket.
B. Gy.