A tejre alapozzák a jövőt

– Ahhoz, hogy a tej­ágazat ma sikerágazat legyen Magyarországon, nagyon sok munka kellett. A siker alapja a feldolgozók és a termelők együttműködése, a kiskereskedők bevonása a termékpálya működésébe, valamint az, hogy az ágazatban dolgozó cégek sikerrel tudják megvalósítani fejlesztéseiket – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tej világnapja alkalmából rendezett eseményen. Feldman Zsolt az Új világ kezdődött... Jövőálló megoldások címmel a napokban a Vitafort Zrt. országos szakmai partnertalálkozóján tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt egy évtizedben 26 százalékkal nőtt a tejtermelés és 2,1-szeresére nőtt a tejágazat exportértéke. Hozzátette, hogy 2015 óta 25 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések az ágazatban. 

A kormány hétmilliárd forintot költött a tejfeldolgozás korszerűsítésére is – emelte ki az államtitkár. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében a 2020 ősze után kiírt, nagy technológiai megújulást jelentő pályázatoknál 300 szarvasmarhatelep nyújtott be 123 milliárd forint fejlesztési igényt. Folyamatban van még 14 olyan tejipari fejlesztési projekt 9,5 milliárd forint értékben, ami ahhoz szükséges, hogy hatékonyabban és jobb minőségben tudjon előállítani az ágazat magasabb hozzáadott értékű termékeket mind a hazai, mind az exportpiaci fogyasztók részére – ismertette Feldman Zsolt. A magyar tejipar egyébként az európai középmezőnybe tartozik, míg régiós szinten a harmadik helyen állunk. 

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy fokozódó problémákkal és három évtizede nem látott nyersanyagár-emelkedéssel kell megküzdenie az ágazatnak. A kamarai elnök szerint az ukrajnai háború miatt fokozódó napraforgóhiány okán újra előtérbe kerül a vaj, ezért azt „rehabilitálni kell”. 

Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke lapunknak elmondta: a megyében is sokan áttértek a nagyüzemi tejtermelésre. A tejcsarnokok megszűnésével a kistermelők a piaci árusítás felé fordultak. Az export is sokat fejlődött, például Erdélybe is nagy mennyiségben szállítanak. A feldolgozóüzemek is megerősödtek – a megyében Miskolcon és Encsen található nagyobb feldolgozóüzem. 

Az idei évi egységes kérelem benyújtása során a termeléshez kötött tejhasznú tehenek esetében több mint 10 ezer egyedre igényeltek a megyei állattartók támogatást. A nagyobb tejtermelő tehenészetek megyénkben a Naszálytej Zrt., az Abaújtej Kft., a Sajt Kft., amelyek a tej nagy részét helyben dolgozzák fel, és végtermékként kerülnek főleg a megyei boltok polcaira. Több kistermelő is foglalkozik sajt- és tejtermék-előállítással, a saját állatállományuk adta tejet dolgozzák fel, mint például a Zempléni Sajt, a Mádi Sajt, a Borsodi Sajtműhely és a Pásztor Sajt. A termékeik minőségére és kiválóságára garancia lehet a vásárlók felé, hogy több, a gasztronómia világában jól ismert étteremnek szállítanak be.

(A borítókép illusztráció. | Forrás: Shutterstock)