Az ipar tartotta megfelelő szinten Borsod-Abaúj-Zemplén gazdaságát

A gazdasági-társadalmi folyamatokat az év első negyedévében a koronavírus-járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések alakították Borsod-Abaúj-Zemplénben. A Központi Statisztikai Hivatal „Fókuszban a megyék” címen közzétett összeállítása ezeket a folyamatokat rögzíti, összehasonlítva az előző év hasonló időszakával.

Csökkent a lakosság száma

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az idei első negyedévben 1776 gyermek jött világra, és 3007 fő hunyt el. Az élve születések száma 0,4 százalékkal kevesebb, a halálozásoké viszont 22 százalékkal magasabb volt, mint 2020 azonos időszakában. A természetes fogyás három hónap alatt 1231 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség most 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Pozitívum, hogy 2021. január–márciusban 824 pár kötött házasságot, 9,1 százalékkal több, mint korábban.

Kevesebb aktív munkavállaló

A megye lakónépességének 15–74 éves korosztályából 59,3 százalék, 281 ezer fő volt gazdasági szempontból aktív, 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az aktivitási arány 5,4 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

Az inaktívak száma 192 ezer főt tett ki, 0,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekedést részben az okozta – magyarázták az elemzés készítői –, hogy a munkahelyüket elveszített emberek túlnyomó többsége a személyes kontaktus elkerülése és a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet miatt nem tudott aktívan munkát keresni vagy két héten belül munkába állni. A megye munkaerőpiacán 267 ezer fő foglalkoztatottat tartottak nyilván az első negyedévben, számuk az országosnál jelentősebb mértékben csökkent, a foglalkoztatási ráta így 56,4 százalékot tett ki. Ez az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (61,9 százalék), egyben a megyék és a főváros körében az egyik legkedvezőtlenebb. A munkanélküliségi ráta 5 százalékot ért el, ami némileg meghaladta az egy évvel korábbit, az arány viszont magasabb volt az országos, 4,5 százalékos átlagnál.

Emelkedő bérek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 327 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete 217 ezer forint volt. A közfoglalkoztatásban lévő dolgozók nélkül számolva a bruttó 361 ezer, a nettó átlagkereset 240 ezer forintra emelkedett, ami átlag 10 százalékkal múlta felül a 2020. első negyedévit.

A bruttó keresetek a versenyszférában – 9,6 százalékkal – 362 ezer forintra, a költségvetési szférában – 8,8 százalékkal – 275 ezer forintra emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 7,9, a szellemieknél 11 százalékkal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 246, az utóbbiak 432 ezer forintot kerestek.

Bár a növekedés tendenciája folyamatos volt, az alkalmazotti bérek még így is 22 százalékkal maradtak el az országos átlagtól.

Nőtt a vállalkozási kedv

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő 77 ezer vállalkozás nagyobb részét, 59 ezret önálló vállalkozóként jegyezték, a többit társas vállalkozásként regisztrálták 2021. március végén. Ezer lakosra így 122 vállalkozás jutott, ez a szám azonban továbbra is alacsonyabb más megyékkel és a főváros átlagával összehasonlítva. A vállalkozási kedv nőtt az egy évvel korábbihoz képest: a társas vállalkozások héttizedét kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma 5, a részvénytársaságoké 8,2 százalékkal emelkedett, ugyanakkor szövetkezetből 13 százalékkal kevesebb szerepelt a nyilvántartásban, mint 2020. március végén.

A megyében működő 18 ezer társas vállalkozás 92 százaléka legfeljebb 9 főt foglalkoztatott, 249 fő feletti alkalmazotti létszámmal 36 cég dolgozik a megyében.

Az 59 ezer önálló vállalkozó közül a legtöbben (48 százalék) mellékfoglalkozásúként, 34 százalék főfoglalkozásúként, 18 százalék nyugdíjasként tevékenykedett. Főfoglalkozás keretében többen, mellékfoglalkozásúként és nyugdíj mellett kevesebben vállalkoztak az egy évvel korábbinál.

Március végén 4 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására, a nem működő vállalkozások száma ezzel 9,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Fő tevékenységük alapján a társas vállalkozások változatlanul a kereskedelem, az építőipar, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az ipar területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.

Inkább gépeket vettek

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű gazdasági szervezeteknek 98 milliárd forint értékű új beruházása volt az első három hónapban, ami 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés mértéke a bővülést mutató megyék körében a legalacsonyabb volt, szemben a járvány által már érintett 2020. első negyedévével, amikor 39 százalékkal nőtt a beruházási teljesítmény.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források 22 százalékát épületek és egyéb építmények építésére, 77 százalékát gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 51 százaléka importból származott.

Ültetvények és erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 551 millió forintot költöttek, reálértéken 4,7 százalékkal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

Emelkedő ipari teljesítmény

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások teljesítménye öt éve emelkedik. 2021 első három ­hónapjában a megyék és a főváros körében is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben az országosan mért 4 százalékos növekedéssel.

Jobban teljesítő építőipar

A termelési érték 958 milliárd forintot tett ki, aminek jelentős részét – 851 milliárd forintot – a 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások adták, országosan a legmagasabb mértékben, 16 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbit. A jelentős bővüléshez elsősorban a megyei ipar második legjelentősebb szegmensévé váló villamosberendezés-gyártás felfutása vezetett. A megye legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásainak termelési értéke 22,3 milliárd forint volt az első negyedévben, ami összehasonlító áron – az országos 0,8 százalékos csökkenéssel szemben – 3,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és 6,6 százalékkal felülmúlta a koronavírus-járvány előtti 2019. év első negyedévének teljesítményét is. Az egy lakosra jutó 35 ezer forintnyi termelési érték elérte a hazai átlag 59 százalékát.

Az országos tendenciához hasonlóan a megye építőipari cégeinek megrendelései is növekedtek az év elején: a vállalkozások 31,3 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 92 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A március végi 34,2 milliárd forint értékű szerződésállomány pedig 67 százalékkal felülmúlta a tavalyi első három hónapot.

A tavalyi év végén élénkülés indult meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakásépítési piacon, amely 2021 első negyedévében tovább gyorsult. Az országosan 2016 óta tartó növekvő tendenciával párhuzamosan az év első negyedében 4,4-szeresére nőtt az épített lakások száma az egy évvel korábbinál. Összesen 203 lakást vettek használatba, az év ezen szakában utoljára 2009 és 2010 első negyedévében regisztrált ehhez hasonló szintű lakásépítési kedvet a megyében a KSH. Az új lakások háromnegyede a megyeszékhelyen, a fennmaradó rész többsége a többi városban épült. A piaci élénküléshez döntő mértékben a megyeszékhelyen kivitelezett lakásberuházások járultak hozzá. Ennek következtében az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (3,2) elérte Borsodban az országos átlag felét, ezzel kikerült a rangsor sereghajtó megyéinek köréből.

Az új lakások 85 százalékának vállalkozások, 12 százalékának természetes személyek voltak az építtetői, a túlnyomó többségét így többszintes, többlakásos épületben adták át, egytizedét pedig családi házas formában. Az ingatlanok átlagos alapterülete a korábbi 118 négyzetméterről 76-ra csökkent, ami az országos átlag 80 négyzetméterestől is elmarad.

Összeomlott a turizmus

A járványügyi intézkedések következtében 2020 márciusa óta több időszakban csak korlátozottan fogadhattak vendéget Borsod-Abaúj-Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyei, és ez 2021 első hónapjaiban sem volt másképp. A szálláshelyeken 7 ezer vendég 35 ezer éjszakára szállt meg, ezek az értékek 90, illetve 77 százalékkal maradtak el 2019 azonos időszakától. (A járvány által már érintett 2020. első negyedévihez képest a csökkenés közel ugyanilyen jelentős volt.)

A szálláshelyek összes bruttó árbevétele 423 millió forint lett, ami folyó áron 82 százalékkal kevesebb bevételt jelentett a szállásadóknak, mint 2019-ben. Az árbevételen belül a szállásdíjak, a vendéglátás és az egyéb szolgáltatások bevételei is hasonló mértékben csökkentek.

Visszaesett a kiskereskedelem

A koronavírus okozta járvány harmadik hullámában a március 8-tól hatályos újabb korlátozások az előző évi, már a járvánnyal érintett bázishoz képest is tovább csökkentették Borsod-Abaúj-Zemplénben a kiskereskedelem bevételeit.

A megyei üzlethálózatban 142,1 milliárd forint értékű forgalom volt az első negyedévben, ami 3,2 százalékos – az országosnál kisebb mértékű – csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A megye egy lakosára átlagosan 225 ezer forint bolti forgalom jutott, 1,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez az érték viszont 48 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól.

(A borítóképen: Az építőipar a pandémia idején is jól teljesített)