Mit, kitől, mennyiért? – hogy tényleg jólessen az a finom kenyérlángos

Amikor vásárolunk, akkor egy jogi aktus, egy szóbeli szerződéskötés jön létre a vásárló és az árus között. A vásárló pedig maga a fogyasztó, és ebben a minőségben védi őt a fogyasztóvédelem. Mire kell figyelnünk, mint fogyasztóknak?

Ár legyen rajta

– A legfontosabb, hogy a termék eladási árát magyar forintban, forgalmi adóval növelten, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetnie az eladónak. Azt a bruttó árat kell feltüntetni, amelyet a fogyasztónak meg kell fizetnie – mondta el lapunknak dr. Barta Judit, a Miskolci Egyetem Kereskedelmi Jogi Tanszékének tanszékvezetője.

Fogyasztó fogalma

Fogyasztó az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, és ilyen minőségében köti a szerződést. Leegyszerűsített megközelítésben, fogyasztó az, aki a vásárlás során nem kér külön névre szóló számlát.

Hozzátette, hogy amikor nézegetjük az árucikkeket, akkor fontos, hogy a termék ára rajta legyen a terméken: vagy a csomagolásán, vagy egyéb módon rögzítve a termékhez, vagy pedig közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árjegyzéken, árlapon. Termék esetében nemcsak egy ajándéktárgyra kell gondolnunk, hanem ételre és italra is. Éppen ezért mindenképpen látnia kell a vásárlónak, hogy mennyibe kerül például egy szappan, egy üveg pálinka, egy szelet kenyérlángos vagy éppen egy pohár forralt bor.

Kitől vásárolunk?

Az sem mindegy, hogy a vásárló tudja, hogy kitől vásárol, éppen ezért annak érdekében, hogy a fogyasztó később igényt tudjon érvényesíteni a vállalkozással szemben a vállalkozás köteles a fogyasztót jól látható helyen és olvashatóan tájékoztatni a székhelyéről, és a panaszügyintézés helyéről, ha ez nem azonos a székhelyével.

– Minden vállalkozásnak, még a mozgó vendéglátásnak, mint például a hot-dogos kocsi vagy az italokat árusító kocsi, vagy a mozgó perecárus, is kötelezettsége a nyugtaadás. A nyugtát gondosan meg kell őrizni, mert egyrészről segíti az eladó későbbi beazonosítását, másrészről a vásárlás bizonyítását – hangsúlyozta dr. Barta Judit.

Őrizzük meg a nyugtát!

Hibás teljesítés az, amikor a vásárló úgy érzi, hogy nem azt kapta, amiért fizetett. A fogyasztó az ezzel kapcsolatos igényét viszont csak akkor tudja érvényesíteni, ha bizonyítja a szerződés megkötését. Vagyis azt, hogy kitől, mit, mikor és mennyiért vásárolt. Ezt tudja a vásárló a nyugtával vagy számlával bizonyítani.

Arra is figyeljünk, mint fogyasztók, hogy olyan csomagolt élelmiszerek, mint a méz, a lekvár, az édességek vagy a borok, vásárlása esetén mindig ellenőrizni kell, hogy a terméken fel van-e tüntetve az, hogy meddig lehet a minőségét megőrizni, mik a termék összetevői, ki a termék forgalmazója, illetve előállítója. Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, jól olvashatóan tartalmazza a jogszabályban megkívánt információkat. Élelmiszer jelölés, vagyis címkézés nélküli csomagolt terméket nem szabad vásárolni – tanácsolja a jogász szakember.