Nem zárt be, szünetel a bánya Sajókápolnán

„Elvonult a vállalkozó az elmúlt héten arról a sajókápolnai bányatelekről, melynek művelése ellen a helyi lakosokkal közösen csaknem egy évtizede küzdött a Zöld Kapcsolat Egyesület a környezeti hatásvizsgálati eljárások során. A tiltakozások hatására kicsit távolabb, a település határától így is alig 150 méterre, 2014-ben kezdték el a rossz minőségű lignit kitermelését. Azóta a levegőszennyezés, a zaj és robbantások károkozását voltak kénytelenek elszenvedni a környékbeliek” – adta hírül a Zöld Kapcsolat Egyesület.

Nem tudtak róla

Hozzátették: Az itt termelt lignit különlegesen rossz minőségű köztes szénféleség. Magas a kén- és arzéntartalma, és a szállítása, valamint tüzelése során keletkező jelentős szállópor-terhelése az elmúlt években tovább rontotta a már egyébként is kritikus Sajó-völgyi légszennyezettségi helyzetet, amelyre az Európai Bizottság a legsúlyosabb magyar környezeti problémák egyikeként hivatkozik. A helyi lakosság és a környezetvédő szervezetek bíznak abban, hogy a bányavállalkozó nemcsak szünetelteti tevékenységét, hanem minél hamarabb hozzálát a terület rekultivációjához is, melyet figyelemmel kívánnak kísérni. Eltűnik a tájsebként éktelenkedő és a települést szálló porral borító meddőhányó a térségből, és esélyt kaphat a természeti környezet (Békás-tó, Nyögő-patak) is a rehabilitációra, írták többek között.

Szerettük volna megtudni, hogy mi az igazság a bányabezárással kapcsolatban, illetve hogyan látják a helyzetet a településen, így elsőként megkerestük Faragó Ilonát, Sajókápolna polgármesterét, aki kérdésünkre nem tudta megerősíteni a bánya bezárást.

– Tudomásunk szerint nem fejezték be a tevékenységet, hivatalos értesítést sem kaptunk ilyesmiről a cég részéről. Az önkormányzatnak semmilyen ráhatása nincs erre az ügyre, hiszen magánterületről van szó, amelyet először eladtak, majd az új tulajdonos bérbe adta a vállalatnak, amely a bányászati tevékenységet folytatja. Így azt sem tudjuk, hogy esetleges bányabezárás után milyen rekultivációra kötelezi a szerződés a céget. Amíg szakhatósági engedélye van a bányának, addig senkinek nincs ráhatása a működésre – mondta a polgármester.

Szüneteltetik a tevékenységet

Mivel szerettük volna a pontos választ megkapni, így megkerestük a kitermelést végző Szuha 2000 Kft.-t, melynek ügyvezetője, Bombicz János szívesen válaszolt a kérdéseinkre.

– Nem zártuk be a bányát, és nem vonultunk el a bányatelekről. 2015-ben szinte napra pontosan négy éve nyitottuk meg a szénbányát, de a múlt télen olyan ár-költség arány lépett fel, amely mellett már nem lehet gazdaságosan üzemeltetni. Elsősorban a munkaerő ára növekedett meg, ami országos tendencia, ugyanakkor a minősége is változott, sok dolgozónk elment máshová egy jobb ajánlat miatt, és a kitermelés mennyisége is csökkent. Ezért a szüneteltetés mellett döntöttünk, másfél hónapja az új érvényes műszaki terv helyett hároméves szüneteltetésre vonatkozó kérelmet adtunk be az illetékes bányahatóságnak, ennek az elbírálását várjuk – magyarázza az ügyvezető.

Ez a három év elegendő lesz arra, hogy megvizsgálják, van-e módja a gazdaságos működtetésnek és a tevékenység folytatásának, vagy a végleges bezárás mellett kell dönteniük, és elkezdik a tájrendezést. Azt ugyanis hangsúlyozta az ügyvezető, hogy ez a végleges bezárás után meg fog történni. A többször hangoztatott környezeti ártalmak kapcsán a megyében 1980 óta bányamérnökként dolgozó Bombicz János megjegyezte, az elmúlt 220-230 évben bányásztak olykor évi 5,5-6 millió tonna szenet is Magyarországon, és fűtötték vele megyénket, míg ők a kitermelt szén 80 százalékát az Alföldre szállították.

Barnakőszénről van szó

– Először is tisztáznunk kell, hogy mi nem lignitet termelünk ki, hanem borsodi barnakőszenet. Uniós előírások miatt kell új névváltozatot használni, de ezt termeltük Kondón is, ott pedig még 2012-ben barnakőszénnek hívhattuk, míg a sajókápolnai kitermelésnél már lignit 1 lett a neve, de klasszikus értelemben véve ez nem lignit, a fűtőértéke is magasabb – emelte ki az ügyvezető. A kéntartalom kapcsán elmondta, bőven határértéken belül van, míg az arzénról annyit mondott: ha az itt termelt szénnek magas lenne az arzéntartalma, akkor az elmúlt kétszáz év fűtése után már élet sem lenne a Sajó völgyében. Megjegyezte azt is, tőlük senki nem vett auditált módon mintát, így senki nem beszélhet auditált laboreredményekről.

– A hatósági előírásoknak megfelelően többször is mértük a port, de nem volt kimutatható változás a bányászati tevékenységünk kapcsán. Most, hogy nem fog működni télen a bánya, és nem fűtenek az innen kitermelt szénnel, meglátjuk, javul-e a levegő minősége a Sajó völgyében – tette hozzá.