Nem változtatott az euróövezeti alapkamaton az EKB

Frankfurt, 2013. június 6., csütörtök (MTI) - Nem változtatott az euróövezeti alapkamat 0,50 százalékos szintjén az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtöki kamatdöntő ülésén. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Az EKB legutóbb májusban döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről. Azt megelőzően 2012. júliusában változtatott az alapkamaton.

Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az EKB kormányzótanácsában konszenzus alakult ki arról, hogy a májusi kamatdöntés óta nem volt olyan trendforduló, amely a monetáris politika változását indokolta volna. Májusban a tanács azt jelezte, hogy vizsgálja a beérkező adatokat és készen áll cselekedni, ha kell - tette hozzá.

Az EKB elnöke a sajtótájékoztatón ismertette a szervezet szakértői stábja által készített legfrissebb előrejelzés legfontosabb adatait. Ennek értelmében az euróövezeti bruttó hazai termék az idén 0,6 százalékkal esik vissza, míg 2014-ben 1,1 százalékkal bővül. Az EKB legutóbbi, márciusi előrejelzéséhez képest az idén valamivel nagyobb visszaesést, míg 2014-ben kissé nagyobb növekedési ütemet vár.

Az EKB szakértői szerint a fogyasztói árak - a harmonizált uniós módszertan szerinti - növekedési üteme az idén 1,4 százalék, jövőre 1,3 százalék lesz.

Mario Draghi a sajtótájékoztatón elmondta: az euróövezeti gazdasági aktivitás stabilizálódott és a második félévben várható kilábalás a recesszióból. A növekedés mozgatói az exportkereslet bővülése, az EKB gazdaságösztönző politikája, illetve az alacsony infláció miatt növekvő vásárlóerő lehetnek.

Negatív kockázatot jelent ugyanakkor, hogy továbbra is gyenge a belső kereslet, ezen belül is elsősorban a fogyasztás, hiszen magas a munkanélküliek aránya - tette hozzá.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan Mario Draghi elmondta, hogy azok kellően lehorgonyzottak a jegybank 2 százalékos célja közelében, és kiegyensúlyozottak az inflációra ható középtávú kockázatok.

Az EKB elnöke nyilatkozatában kiemelte a költségvetési konszolidáció folytatásának és strukturális reformok végrehajtásának fontosságát.

Kritikusan illette ezzel kapcsolatosan az Európai Bizottság május végi döntését, amelynek értelmében több állam, így Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia esetében a 3 százalékos deficitcél teljesítésére vonatkozóan haladék adását javasolta.

Mint mondta, fontos, hogy az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásában a hiánykövetelmények teljesítésére vonatkozó határidőket csak kivételes esetekben hosszabbítsák meg. Ha egy ország kap két év haladékot és két évvel később még magasabb az adóssága és alacsonyabb versenyképessége, azt a piac meg fogja büntetni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szabad úgy értékelni a most tapasztalt, nyugodt piaci körülményeket, hogy az lehetővé teszik a költségvetési fegyelmezetlenséget.

A májusi kamatdöntő ülés után említett, kidolgozás alatt álló, a kis- és középvállalkozások számára nyújtott hitelezés fellendítését célzó eszközvásárlási programmal kapcsolatosan Mario Draghi hangsúlyozta, hogy "nagyon nehéz bepakolni" a kkv-knak nyújtott hiteleket tőkepiaci eszközökbe, és nehéz az ilyen piaci eszközöket beárazni.

Van egy, az EKB és az Európai Beruházási Bank szakértőiből álló munkacsoport, amely dolgozik ezen a kérdésen, de hosszú idő kell, hogy egy ilyen rendszer felálljon - tette hozzá.

Mario Draghi szerint a csütörtöki kamatdöntő ülésen a tanács több nem konvencionális eszközről is tárgyalt, amelyek "ott vannak a polcon", és a testület szükség esetén bevezetheti őket. Az ilyen eszközök között említette az eszközfedezetű értékpapírok esetleges vásárlását, a fedezetszabályok módosítását, ahogy az egynapos EKB-betétre bevezetendő negatív kamatlábat is.

Az elnök beszélt arról is, hogy a tanács nem döntött arról, hogy újabb előremutató jelzéseket adna a piacoknak arról, hogy meddig tartja fenn laza monetáris politikáját. "Adtunk némi előrejelzést májusban, hiszen jeleztük, hogy legalább 2014 júliusáig, de ezt követően ameddig csak szükséges, fenntartjuk a fix kamatozású teljes kihelyezést a likviditási eszközökön" - mondta, hozzátéve, hogy a kormányzótanács foglalkozik azzal, hogy miként tudna hosszú távú jelzéseket adni a piacnak.

A ciprusi tőkekorlátozásra vonatkozó kérdés kapcsán Mario Draghi leszögezte, hogy az arról való döntés nem az EKB hatásköre. Az Európai Bizottság és a ciprusi hatóság aktívan működik együtt e tekintetben - mondta, hozzátéve, hogy az EKB tisztában van azzal, hogy az ilyen korlátok rendkívül torzítják a piacot. "Az a véleményünk, hogy a piaci stabilitás fenntartása mellett a lehető legkorábban kell feloldani a korlátokat" - tette hozzá.

- MTI -