PwC: a jövő évi adóváltozások célja a pénzügyi stabilitás erősítése

Budapest, 2011. december 1., csütörtök (MTI) - A PwC szerint a jövő évi adóváltozások a pénzügyi stabilitás erősítését, az ország nemzetközi versenyképességének növelését, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálják, a széles körű módosítások ugyanakkor a gazdasági élet szereplőire és a lakosságra egyaránt terheket rónak.

Kelemen János, a PwC cégtársa a tanácsadó cég csütörtöki, "Naprakészen - Adóváltozások 2012" című adókonferenciája kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta: a társasági adózásban nem lesz rendszerszintű változás, a társasági adóból tervezett mintegy 356 milliárd forint megegyezik az ideivel. A módosítások három csoportba sorolhatóak. Az egyik a társasági adóalap védelmét célozza, ezek közé tartozik a veszteségelhatárolás korlátozása, az alultőkésítési szabály kiterjesztése a kamatmentes cégcsoporton belüli kölcsönökre, valamint az off-shore kifizetésekkel kapcsolatos adminisztrációs rendelkezések változása. A módosítások másik csoportja a nemzetközi versenyképességet növeli, ezek között említette a bejelentett, illetve a jogdíjbevételre jogosító immateriális javak értékesítéséhez kapcsolódó adóalap csökkentését. A harmadik csoport fogalompontosításokat, technikai jellegű egyszerűsítéseket tartalmaz.

Az adózás rendjéről szóló törvényben ugyanakkor nagy horderejű változások vannak - ismertette Kelemen János -, amelyek egyrészt az adóeljárás egyszerűsítését és az adminisztrációs terhek csökkentését, másrészt a fekete gazdaság elleni küzdelmet célozzák. Az utóbbi kapcsán az adóregisztrációs eljárást, a fokozott adóhatósági felügyeletet, a bizonytalan adójogi helyzet bejelentését és a valódiság-vizsgálatot emelte ki.

Az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság egyebek között azt vizsgálja, hogy az adott személy volt-e tagja olyan társaságnak, amelyik nagy adóhiányt halmozott fel, s azután megszűnt, vagy olyannak, amelynek adószámát jogosan törölte. Ennek célja, hogy gátat szabjanak annak, hogy magánszemélyek társaságot alapítsanak, s hatalmas adóhiány felhalmozása után továbbadják például hajléktalanoknak. A második védelmi vonal a fokozott adóhatósági felügyelet, ami azt célozza, ha valaki kapott adószámot, de tevékenysége kockázatot jelenthet, fokozott felügyelet alá vonják, ami például azt jelenti, hogy aki egyébként negyedéves áfabevalló lenne, annak havi bevallást kell készítenie.

A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének bevezetése azt jelenti, hogy az adóhatóság elfogadja: lehetnek olyan esetek, amikor az adózó nem képes az adott jogszabályhelyet százszázalékosan értelmezni. A későbbi revízió nyomán ekkor sem mentesülhet az adóhiány és a késedelmi pótlék megfizetése alól, bírságot azonban nem szabnak ki rá.

A személyi jövedelmek adóztatása területén a leglényegesebb változás az adójóváírás intézményének megszüntetése és az adóalap-kiegészítés részleges kivezetése - ismertette Mochlár Orsolya, a PwC vezető menedzsere. Az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére nem kell alkalmazni, az afölötti rész után azonban mértéke továbbra is 27 százalék marad.

Változik a béren kívüli juttatások rendszere is, legfeljebb évi 500 ezer forintig nyújtható kedvezményes adózással, a kifizetőnek pedig 10 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell. A kifizetőt a béren kívüli juttatások után mintegy 31 százalékos, az egyes meghatározott juttatások után mintegy 51 százalékos költség terheli, ez azonban még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher - mutatott rá Mochlár Orsolya.

Az étkezési szolgáltatás ezentúl a munkavállaló választása alapján vagy a korábbi étkezési utalvány (Erzsébet-utalvány formájában legfeljebb havi 5.000 forint) és/vagy az új juttatásként megjelenő munkahelyi étkezési szolgáltatás (legfeljebb havi 12.500 forint) formájában vehető majd igénybe. A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP) keresztül az étkezési szolgáltatás (évi 150.000 forint) mellett szálláshely szolgáltatás (évi 225.000 forint) és szabadidő-eltöltési és rekreációs szolgáltatások (évi 75.000 forint) is igénybe vehető.

Az áfa felső kulcsának 27 százalékra emelése kapcsán Elkán László igazgató elmondta: az uniós direktíva nem tartalmaz felső kulcsot, annak mértékét a tagállamokra bízza. Volt ugyan egy olyan közös nyilatkozat, hogy lehetőleg nem emelik 25 százalék fölé, de ez jogilag nem kötelező érvényű. A bérelt és lízingelt gépkocsik áfája - uniós felszólítás nyomán - levonható lesz, de csak az üzleti használat arányában, a cégeknek valószínűleg útnyilvántartást kell majd vezetniük.

Az egyéb módosításokról szólva Deák László igazgató elmondta: változik a népegészségügyi termékadó (chipsadó) köteles termékek köre: jövőre adókötelesek lesznek az ízesített sörök, az alkoholos frissítők és a gyümölcsízek is, ugyanakkor a legalább 50 százalékban tejalapanyag felhasználásával készült üdítőitalok és egyes cukrozott készítmények mentesülnek az adó alól. A legtöbb termék vonatkozásában emelkedik az adó mértéke, ugyanakkor a cukrozott kakaópor után jövőre kevesebb adót kell fizetni.

Új teherként bevezetik a baleseti adót, mértéke a kgfb díj 30 százalékának felel meg. Csökken a regisztrációs adó, a legkevésbé a környezetszennyezőké, nem biztos azonban, hogy a gépkocsik árát - figyelembe véve az áfa és az árfolyam változását - ez befolyásolni tudja. A környezetvédelmi termékdíj szinte minden esetben emelkedik. A jövedéki adó változása közül Deák László a házi sörfőzés kedvezményét emelte ki.