Az elemzői várakozásoknak megfelelően nőttek a bérek

Budapest, 2011. november 18., péntek (MTI) - Az elemzői várakozásoknak megfelelő ütemben nőttek szeptemberben a bruttó bérek az MTI által, a KSH legfrissebb kereseti és létszám statisztikáiról megkérdezett elemző szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a versenyszférában foglalkoztatottak számának növekedését és a nettó átlagkeresetek első kilenc havi, 5,7 százalékos emelkedését emeli ki, utóbbit az egykulcsos adórendszer pozitív hatásának tulajdonítva.

A KSH pénteken közölte, hogy az év első kilenc hónapjában 32 ezer fővel többen dolgoztak a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdaság egészében az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 691 ezer volt, közel annyi mint egy évvel korábban. Az első háromnegyed évben a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában a növekedés rendre 4,9, illetve 7,5 százalékos volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete szeptemberben és az év első kilenc hónapjában egyaránt 5,7 százalékkal haladta meg a 2010-es adatot.

Az NGM emlékeztet arra, hogy tavaly május óta, immár 17 hónapja magasabb a versenyszférában foglalkoztattak száma az előző év azonos időszakához képest, és a versenyszféra munkaügyi statisztikái továbbra is pozitív képet mutatnak: 1 millió 866 ezer volt a foglalkoztatottak száma szeptemberben, 14,5 ezerrel (0,8 százalékkal) magasabb, mint egy évvel korábban. Év elejétől számítva pedig még kedvezőbbek a számok: 1,7 százalékkal, 32 ezerrel nőtt a létszám - jegyzi meg a minisztérium. A szeptemberben mutatkozó kedvező növekedéshez elsősorban a feldolgozóiparban mért továbbra is dinamikus, 2,1 százalékos foglalkoztatottsági bővülés járult hozzá legnagyobb mértékben, de a bányászat és a mezőgazdaság 0,5 százalékos növekedése is kedvezően hatott a vizsgált mutatóra - fűzik hozzá.

A nemzetgazdasági szinten 2011 szeptemberében foglalkoztatott 2 millió 715 ezer munkavállalói létszám, 1,1 százalékkal kevesebb mint tavaly ilyenkor. A mutatót befolyásolja, hogy a költségvetési szférában kifutott a közfoglalkoztatási program, és létszámcsökkentés zajlott a közszférában. 2011 első kilenc hónapjában a közfoglalkoztatottak számát kiszűrve 1,3 százalékos, a KSH adatai szerint tavaly szeptemberhez képest 2,4 százalékos volt a létszám csökkenés a költségvetési szférában 2010 azonos időszakához képest.

Az NGM megjegyzi azt is, hogy továbbra is pozitívan hat a keresetekre az arányos, egykulcsos adózás. Nemzetgazdasági szinten a családi kedvezmény nélkül számított, teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete szeptemberben 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amely a nonprofit szféra 10,2 százalékos, a versenyszféra ugyancsak számottevő 5,6 százalékos, illetve a költségvetési szektorban mért 5,1 százalékos bérnövekedésnek köszönhető.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is úgy véli, hogy egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, megjegyzi azonban azt is, hogy a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatoknál továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése. Úgy véli: a munkaerőpiac továbbra is lazának tűnik, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását.

A foglalkoztatottak számának 1,1 százalékos csökkenését a költségvetési szféra 6,2 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje okozta, mivel a közfoglalkoztatásban a tavalyihoz képest alacsonyabb a létszám. A közfoglalkoztatottak száma a tavaly szeptemberihez képest harmadával csökkent, így statisztikailag kevésbé csökkent a közszféra átlagos bérszínvonala, részben ez magyarázza a közszféra béreinek 8,2 százalékos növekedését - teszi hozzá.

Az év hátralevő részében Suppan Gergely szerint kissé gyorsulhat a bérdinamika, elsősorban a bázishatás miatt, mivel a tavaly év végi jutalmak, prémiumok egy részét 2011 elején fizették ki az szja változások miatt. A reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt - összegzi az elemző.

Suppan Gergely kiemeli azt is, hogy a versenyszférában 3,5 százalékra lassult a bérnövekedés üteme az előző havi 5,4 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,3 százalékra lassult az előző havi 4,8 százalékról, ami részben bázishatásnak is tulajdonítható. A bérek alakulása továbbra sem utal béroldali inflációs nyomásra.