Mit ne tegyünk állásinterjú alatt?

A Society for Human Resource Management 500 fő

bevonásával készített

felmérése szerint a HR vezetők 40

százaléka megbocsáthatatlannak

tartja, ha az

állásinterjú közben

megcsörren a jelentkező telefonja.

Szintén "öngyilkos" lépés, ha

a pályázó idő előtt

kérdez a juttatásokról vagy a

szabadságolásról. A Világgazdaság Online

összegyűjtötte a legjellemzőbb

hibákat, amelyeket az

álláskeresők az interjúk

során elkövetnek.

A Society for Human Resource Management

ötszáz HR szakértő

bevonásával vizsgálta meg, melyek

azok a hibák, amelyek jelentősen

leronthatják vagy lenullázhatják

az álláskeresők

esélyeit egy-egy interjú során.

Természetes, hogy a jelölteknek a

résztvevők szerint teljesen

felkészülten kell érkezniük az

interjúra. Viszont hiába

treníroznak az alkalomra, ha a

beszélgetés közben megcsörren a

telefonjuk, mivel a megkérdezettek 40

százaléka szerint ezzel el is

veszítették esélyüket az

állásra. A késés

szintén megbocsáthatatlan, de az is

búcsúzhat a remélt

állástól, aki a volt

munkáltatóját szidja.

A The Wall Street Journal szerint akadnak olyan

problémák is, amelyek meglepőnek

tűnnek, ilyen például az, ha a

jelentkező túl családias hangot

üt meg az interjúztatóval. Viszont

ez a hiba csak a felmérés

résztvevőinek 20 százaléka

szerint végzetes. Nem úgy, mint az

önéletrajzban felejtett

helyesírási hiba, ami a HR

szakértők 58 százaléka

szerint megbocsáthatatlan. Ennél is

szigorúbb elbírálás

alá esik a provokatív öltözet

(67 százaléka nem ad esélyt a

jelöltnek ebben az esetben).

Tettek kellenek és nem szavak

A bér és szabadságolás

kérdése a legérzékenyebb

pont. A HR szakértők szerint a

jelentkezők sokszor túl gyorsan hozakodnak

elő ezzel a témával, ahelyett, hogy

megvárnák az interjút

követő beszélgetést. Ez sem

biztos, hogy tökéletes taktika, mivel a

fejvadászok 38 százaléka

úgy véli, a jelöltnek

egyáltalán nem kell a

fizetésről beszélnie, hacsak az

interjúztató nem kéri erre. Az

olyan klisék, mint „ez álmaim

állása” visszatetszést

keltenek a fejvadászokban, akik szerint a

jelentkezőnek nem szavakkal, hanem tettekkel

igazolnia, hogy az átlagtól

eltérően gondolkozik. Az interjúra a

többség szerint nem célszerű

üres kézzel érkezni – a

tollat, jegyzetfüzetet vagy az

önéletrajzot végig érdemes

kézben tartani, ez segít a

koncentrációban.

A Fortune magazin az Ol Partners HR menedzsereit

kérdezte meg a témában.

Szerintük a legsúlyosabb hibák

közé tartozik, ha a jelentkező nem

megfelelő információkkal rendelkezik

a cégről, ezért a

jelentkezőknek az interjú előtt

érdemes alaposan

tájékozódniuk a

vállalatról. Nem járnak jól

azok a jelentkezők, akik mindenkinek meg akarnak

felelni: csak a megjelölt

kvalifikációk legalább 75

százalékával rendelkezők

indulnak eséllyel.

A lap által megkérdezett

szakértők szerint sokan nem állnak

készen nehéz kérdések

megválaszolására, ezért nem

árt felkészülni a

beszélgetésre: begyakorolni egy 90

másodperces beszédet a karrierről

és átgondolni a várható

kérdéseket. De a legnagyobb hiba az Ol

Partners szerint az, ha a jelentkező nem

kéri, hogy övé lehessen az

állás. Mint mondják, megéri

az interjú végén felsorolni,

milyen tudást hozhat a céghez az

álláskereső és

lehetőséget kérni arra, hogy ezt

bizonyíthassa is.

Túl sok beszédnek...

Nem szabad a beszélgetés 60

százalékánál többet

magához ragadnia az

álláskeresőnek – véli

Carl Wellenstein karrier

stratéga. A Business Weekben megjelenő

cikkében a szakértő arra

hívja fel a figyelmet, hogy a jelentkezőnek

nem célszerű azt állítania,

hogy nincsenek hibái. Ehelyett jobb egy

hibával kapcsolatos történetet

mondani az interjúztatónak.

Végzetes hibának tekinthető, ha az

interjú végén a

pályázó nem tesz fel

kérdéseket vagy olyanokra kérdez

rá, amikre könnyen megtalálhatta

volna a választ a cég honlapján.

És mi a helyzet a magyar

álláskeresőkkel? - teszi fel

a kérdést a Világgazdaság Online.
Az amerikai szakértők által

felsorolt problémák közül

több is jellemző a Hill International

partnere szerint. Enczi Judit

elmondta: a jelentkezők túl hamar

kérdeznek rá a fizetési

feltételekre. Szerinte ezzel érdemes

kivárni a beszélgetés

végét, akkor viszont határozott

bérezési javaslatot kell tenni. Aki

taktikázik és olyan összeget

jelöl meg, amiről úgy gondolja,

biztosan megkapja, rontja az esélyeit. A magyar

munkakeresők túl sokszor

szeretnék irányítani a

beszélgetést, viszont a

szakértő szerint bajba kerülnek, ha

konkrétumokra kérdeznek rá

náluk. Enczi Judit szerint

tipikus magyar hiba, hogy a jelentkezők

folyamatosan többes számban

beszélnek, még akkor is, ha az

interjúztató arra kéri őket,

mondják el, személyesen milyen

részük volt az adott munkában. Ami a

képességeket illeti, a Hill International

partnerének tapasztalatai szerint egyre

többen jelentkeznek úgy egy

állásra, hogy a felsorolt

követelmények közül csak egynek

felelnek meg és amikor ez kiderül, azzal

reagálnak, hogy „akkor bármilyen

más munka érdekelne”.

Pedig nem célszerű túlozni a

tudást illetően, mivel a fejvadászok

igyekeznek időben kiszűrni a nem

megfelelő jelölteket.

Különösen igaz ez a nyelvtudásra.

A nyelvvizsga nem számít, már az

interjú előtti

telefonbeszélgetésen tesztelik,

ténylegesen „tárgyalási

szintű-e” a nyelvtudás. Ha nem, akkor

még a találkozó előtt

elbúcsúznak a jelölttől.

Nem felelnek meg az

elvás(ok)nak

Az esetek többségében,

összességében

felkészülten érkeznek a

pályázók az

állásinterjúra az Adecco senior

tanácsadója szerint. Feleki

Katalin elmondta: a

pályázónak tisztában kell

lennie az adott állás

követelményeivel és azokat

teljesítenie is kell. Annak ellenére,

hogy az álláshirdetésekben

pontokba szedve megjelennek azok a kritériumok,

amelyek hiányában nem tudunk egy

jelentkezővel mit kezdeni, állandó

az olyan pályázók

bejelentkezése, akik valamelyik

elvárásnak (van, hogy többnek is)

nem tesznek eleget. Egy hirdetésre a

beérkező anyagok 60 százaléka

biztosan ilyen típusú

pályázókat takar.

Az Adecco munkatársa szerint végzetes

hiba, ha egy jelölt teljes mértékben

felkészületlen. Emellett – mondta el

Feleki Katalin – Vannak olyan

esetek, amikor a személyes

találkozón derül ki, hogy az

illető önéletrajzában

megjelölt adatok hamisak; legyen az

nyelvtudás szintjére vonatkozó

adat, vagy munkahelyváltási időpont

„megtévesztő”

megjelölése, vagy viselkedési

zavarok, melyekre csak személyesen derülhet

fény. A szakértő szerint a magyar

pályázók jellemzői

hibái a flegmaság, a

mellébeszélés és az

összeszedettség hiánya.

Forrás: VG.hu